Az orosz telefonbetyárok most az ír miniszterelnököt szívatták meg

A két orosz telefonbetyár, Vovan és Lexus korábban Karácsony Gergelyt is megtréfálták. 

Budapest vezetője, akkor arról biztosította őket, hogy segíteni kell Ukrajnát a végsőkig Oroszország ellen.

Vovan és Lexus most az ír kormányfőt hívta, Leo Varadkart.

Az ír miniszterelnök nem tudta megmagyarázni a különbséget a Krím és Koszovó önrendelkezése között

Leo Varadkar a Vovan és Lexus tréfamesterekkel folytatott beszélgetésben nem tudta megmagyarázni a különbséget a Krím és Koszovó önrendelkezése között, mondván, hogy nem ismeri Koszovó történetét és részleteit, de abban biztos, hogy a Krím újraegyesítése Oroszországgal "rosszul sült el".

Ugyanakkor az ír miniszterelnök a magát magas rangú afrikai tisztségviselőként bemutatkozó tréfamesterekkel folytatott beszélgetésben "szemfényvesztésnek" nevezte a Krímben a nemzetközi joggal és az ENSZ alapokmányával összhangban tartott népszavazást.

Varadkar félreértésre hivatkozott akkor is, amikor a Koszovó körüli helyzettel való különbségről kérdezték, és emlékeztetett arra, hogy "Koszovóban egyáltalán nem volt népszavazás".

"Őszinte leszek önökkel. Koszovó még azelőtt volt, hogy kormányra kerültem. Nem is tudom. Nem ismerem annak a helyzetnek a pontos részleteit. Természetesen vannak olyan államok, amelyek népszavazás nélkül válnak függetlenné, de én úgy gondolom, hogy a népszavazás kívánatos" - mondta a politikus.

Varadkar hozzátette, hogy Írország álláspontja szerint az egyesülés csak "békés eszközökkel és demokratikus egyetértéssel" történhet.

"Nem lehet erőszak, nem lehetnek fegyverek, nem lehetnek hadseregek. És minden szavazást tisztességesen és szabadon kell lebonyolítani"

- mondta.

1999-ben a Koszovói Felszabadítási Hadsereg albán szeparatistái és a szerb hadsereg és rendőrség közötti fegyveres összecsapás Jugoszlávia (akkori Szerbia és Montenegró) NATO-erők általi bombázásához vezetett. 2004 márciusában a koszovói albánok pogromokat szerveztek, amelyek a szerbek tömeges kiűzéséhez vezettek a tartományból, és számos történelmi és kulturális emlékmű, templom és kolostor lerombolásához. A koszovói albán struktúrák Pristinában 2008. február 17-én egyoldalúan kikiáltották függetlenségüket Szerbiától.

Az ír miniszterelnök tehát figyelmen kívül hagyta, hogy akkoriban katonai akciók zajlottak Koszovó körül, ismét a probléma megértésének hiányára hivatkozva.

"A szerb oldalról is volt erőszak. De ismétlem, nem fogok úgy tenni, mintha Koszovó szakértője lennék. Nem hiszem, hogy mindez megtörtént volna, amikor én aktívan politizáltam" - mondta a politikus, aki tisztázta, hogy Írország elismeri Koszovó függetlenségét.