A rendőrség gyorsan rövidre zárta az ügyet, az eredeti panaszt viszont azóta sem vizsgálta ki a NAV. Sőt, már végrehajtást is indított a vitatott tartozás ügyében. A NAV szerint ugyanakkor senkinek nem kell hasonló következményektől tartania, ha reklamál vagy vitatkozik az adóhatósággal.
A 24.hu cikkében csak keresztnéven, Tímeaként szereplő nő számára a 2010-es években állapított meg egy jelentősebb kártérítés a bíróság. Mivel ez adómentes bevételnek számított, nem is fizetett ezután semmit a NAV-nak. Ebből évekig nem is volt gondja, aztán tavaly kapott egy értesítést, hogy a hatóság az aktuális adóbevallását nem fogadta el, sőt, „aláírás hiánya miatt” még egy több százezer forintos adókötelezettséget is megállapítottak nála.
Tímea szerint azt a kártérítésből származó jövedelmet akarat megadóztatni hirtelen a NAV, amit korábban adómentesnek talált, ráadásul azt állította, hogy a NAV ügyintézője „iratok és tájékoztatás nélkül” módosította a már leadott bevallását.
Mivel a nő nem értette sem az iratmódosítást, sem azt, hogy a hatóság miért utasította el az adóbevallását, amit korábban a NAV ügyfélszolgálatán megfelelőnek és hiánytalannak találták, tájékoztatást kért.
Erre reagálva a NAV-ügyintéző azt állította, hogy azért módosította az iratokat, mert nem volt aláírás Tímea bevállásán. Csakhogy Tímea ezt vitatta, de a hatóság szerinte nem foglalkozott a panaszával, és nem is vizsgálta ki az ügyet, így tavaly augusztusban levelet írt a NAV egyik megyei igazgatójának. Ebben a bejelentésben Tímea erős megfogalmazásokat használt, a 24.hu szerint többek között utalt arra, hogy
- felmerülhet a hivatali korrupció gyanúja, és szerinte a biztosító és az adóhatóság bűnszervezetet képezhettek közokirat-hamisítás és adócsalás céljára;
- mivel a NAV-iratok alapján az adót úgy állították be a bevallásába, hogy a biztosító azt az adatközlésében nem tette meg, az eljáró hatóság megsértette az állam szuverenitását azzal, hogy jogosulatlanul és felhatalmazás nélkül írta be azt az adóbevallásába.
Az igazgató, akinek Tímea címezte a bejelentését, nem a NAV-on belül indított vizsgálatot, hanem Tímeát jelentette fel a Budapesti Rendőr-főkapitányságon (BRFK), hamis vádra hivatkozva.
A rendőrség azonban hamar rövidre zárta az ügyet. Mivel a BRFK szerint nem volt megalapozott a hamis vád, hiszen NAV feljelentésének nyomán sem az adóhatóság, sem a rendőrségi hatáskörbe tartozó bűncselekmények miatt nem indult eljárás.
Ezzel együtt azt is javasolta a rendőrség, hogy a hivatali visszaélés és közokirat-hamisítás tekintetében a hamis vád miatti eljárás feljelentés hiányában történő megszüntetését Tímea ügyében.
Tímea a panaszát azóta sem vizsgálták ki, miközben idén már végrehajtást rendelt el a NAV a nő által vitatott tartozásra.
A 24.hu által megkérdezett büntetőjogász szerint Tímea esetében a NAV reakciója túlzó volt.
A lap megkeresésére az adóhatóság általánosságban azt közölte, hogy 2021-ben és 2022-ben összesen három esetben tettek feljelentést a rendőrségen hamis vád bűncselekmény gyanúja miatt.
Azt is hangsúlyozták, hogy nem tartják elrettentőnek, ha valamely NAV-szerv adott esetben panaszt tevő állampolgárral szemben hamis vád miatt tesz feljelentést a rendőrséghez, ugyanis „a büntetőeljárásban biztosított, hogy ne érje hátrányos jogkövetkezmény a hamis vád miatt feljelentett személyt, ha az ügyészség vagy a nyomozóhatóság megállapítja, hogy valóban valós tényeket állított”.
Sőt, a NAV szerint minden alkalmazottjuk „köteles feljelenteni a hatáskörében tudomására jutott, közvádra üldözendő bűncselekményt, tehát nem mérlegelhet”.
0 Megjegyzések