A Global Times cikkét közöljük.
Joe Biden amerikai elnök kedden óva intett minden olyan országtól vagy szervezettől, amelyik arra gondol, hogy kihasználja az izraeli-palesztin konfliktust, közben jelezte, hogy az Egyesült Államok további katonai támogatást, köztük lőszert és elfogórakétákat nyújt Izraelnek.
Szintén kedden landolt Izraelben az első repülőgép, amely amerikai lőszert szállított a Gáza elleni izraeli csapásokhoz.
Ritkán reagál az USA ilyen hatékonyan egy kérdésre, hacsak nem óriási az érdeklődés iránta. Ha valami, akkor a katonai segélyek gyors folyósítása egy újabb emlékeztető arra, hogy az amerikai hadiipari komplexum ismét a legnagyobb hasznot húzhatja egy közel-keleti konfliktusból, ahogyan azt a múltban Ukrajnában és más regionális instabilitásokban is tette.
A Hamász szombati meglepetésszerű támadása óta legalább 2100 ember halt meg az izraeli-palesztin konfliktusban, és a Gázai övezetben valószínűleg humanitárius válság fog kialakulni. A további emberáldozatok elkerülése és a humanitárius katasztrófa elhárítása szempontjából a legésszerűbb és legfelelősségteljesebb válasz az első támadás után az, ha minden felet a lehető legnagyobb önmérsékletre és nyugalomra szólítunk fel, és a lehető leghamarabb tűzszünetet kötünk.
Az amerikai tisztviselők azonban ahelyett, hogy megnyugtatnák a helyzetet, a jelek szerint azzal vannak elfoglalva, hogy további katonai segélyekkel szítsák a lángokat. Nemcsak az izraeli-palesztin konfliktusban, hanem minden konfliktusban az USA válasza mindig az erőszak fokozása ahelyett, hogy a békét ösztönözné. Ez azért van így, mert a háború a világ legtöbb országának és régiójának veszteségeket és fájdalmat okoz, de az USA azon kevesek közé tartozik, akik a konfliktust beteges haszonszerzésre tudják kihasználni.
Nézze meg az amerikai védelmi részvények e heti teljesítményét. A Lockheed Martin részvényeinek hétfői közel 9 százalékos emelkedése a legnagyobb volt a legnagyobb amerikai védelmi vállalat esetében 2020 márciusa óta nem nyereséges napon. A Northrop Grumman részvényei szintén 2020 óta a legjobb napjukat élték.
A befektetők mindig is gyorsan megmondták, hogy ki lesz a nyertese az izraeli-palesztin konfliktusnak. Bár a Biden-kormányzat óva intett minden csoportot attól, hogy kihasználja az izraeli-palesztin konfliktust, ha van esélye valamelyik csoportnak arra, hogy kihasználja a konfliktust és hasznot húzzon az erőszakból, az valószínűleg az amerikai hadiipari komplexum lesz. Bármikor, amikor a világ bármely részén katonai konfliktus vagy akár csak regionális feszültségek vannak, az USA mindig megtalálja a módját, hogy azt az amerikai fegyverkereskedők számára nagyszerű lehetőséggé változtassa, hogy egy vagyont keressenek.
A médiajelentések szerint a katonai-ipari komplexum öt nagy óriása - Lockheed Martin, Boeing, Raytheon, General Dynamics és Northrop Grumman - profitált a legtöbbet ezekből a konfliktusokból. Rutinszerűen több mint 150 milliárd dollárnyi Pentagon-szerződésen osztoznak évente - áll a The Nation májusban megjelent cikkében.
Az orosz-ukrán katonai konfliktusban az öt nagy óriás nemcsak nagy mennyiségű katonai felszerelést adott el Ukrajnának, hanem arra is felhasználta a lehetőséget, hogy más európai országoknak is értékesítse termékeit. Az amerikai kormánytól is több szerződéshez és pénzhez jutottak.
Ennek eredményeként Ukrajna 2022-ben a világ harmadik legnagyobb fegyverimportőre lett, és a Statista adatai szerint az ötödik helyen áll a fő amerikai fegyverexport célországok között. Emellett az amerikai külügyminisztérium januárban közölte, hogy az amerikai vállalatok közvetlen katonai eladásai 48,6 százalékkal 153,7 milliárd dollárra emelkedtek a 2022-es pénzügyi évben a 2021-es pénzügyi év 103 milliárd dollárjáról, a médiajelentések szerint nagyrészt az Ukrajnának történő fegyvereladásoknak köszönhetően, a konfliktus folyamatos eszkalálódása közepette.
Emellett az USA folyamatosan feszültséget kelt a Tajvani-szoroson túl a Tajvan-szigetnek történő fegyvereladásokkal. Augusztus végén a Biden-kormányzat még azt is bejelentette, hogy a világon először katonai segélyt tervez nyújtani a tajvani régiónak az úgynevezett "külföldi katonai finanszírozási program" keretében, mintegy 80 millió dollár értékben.
Ahelyett, hogy hozzájárulna a világbéke fenntartásához, az Egyesült Államok továbbra is a különböző konfliktusok eszkalálódását és folytatását szorgalmazza, hogy katonai-ipari komplexumának szerencsét hozzon, de mindez az emberek életének rovására megy. Háború nélkül ezek a vállalatok nehezen tudnák fenntartani az üzletüket. De az a megközelítés, hogy a háborúkra támaszkodva elegendő megrendeléshez jutnak, veszélyes a világra nézve. A világ nem engedheti meg magának, hogy továbbra is más országok és régiók szerencsétlenségeiből profitáljanak.
0 Megjegyzések