Hirdessen itt

„A Szépművészetiben nyílik a legszebb Renoir-kiállítás, amelyet valaha láttam”


Mintegy hetven alkotáson keresztül mutatja be a francia impresszionizmus egyik legnevesebb mesterének életművét a Szépművészeti Múzeum Renoir – A festő és modelljei címmel péntektől látogatható kiállítása. 

Pierre-Auguste Renoir az életöröm művésze volt, palettája a legnehezebb időszakokban sem sötétült el – mondta el a kiállítás sajtóbemutatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója. Baán László hangsúlyozta: első alkalommal nyílik Magyarországon Pierre-Auguste Renoir egész életművét átfogó, nagyszabású kiállítás, de bárhol a világon ritka egy hasonló tárlat.

Mint felidézte, a kormányzat támogatásával 2019-ben a múzeum utóbbi száz évének legnagyobb értékű szerzeményezéseként sikerült megvásárolni Renoir Fekvő női akt (Gabrielle) című festményét. Az 1903-ban festett mű egy három darabból álló sorozat része, így felvetődött az ötlet, hogy – a világon először – másik két párdarabjával együtt kellene bemutatni – jegyezte meg.

A párizsi Musée d’Orsay-vel és a Musée de l’Orangerie-vel együttműködésben nem csak ezt a két festményt sikerült kikölcsönözni a budapesti kiállításra:

több mint 20 közgyűjteményből összesen mintegy 70 Renoir-mű lesz látható a Szépművészetiben – közölte.


Cécile Girardeau és Paul Perrin, a tárlat francia kurátorai kiemelték:

a Szépművészeti összegyűjtötte Renoir hosszú pályafutásának csúcsműveit. A válogatás a mester alakábrázolására koncentrál, bemutatva, hogy Renoir miben volt a legeredetibb az impresszionisták között is.

A tárlat ezen felül azt is jól megmutatja, milyen volt Renoir viszonya a hagyományokkal: újító festő volt ugyan, de felnézett nagy elődeire, és egy hosszú tradíció utolsó láncszemének tartotta magát, hat évtizedes pályafutása során pedig számos technikával kísérletezett – emlékeztettek.

„A Szépművészetiben nyílik a legszebb Renoir-kiállítás, amelyet valaha láttam” – méltatta a péntektől 2024. január 7-ig látható tárlatot Paul Perrin.

Kovács Anna Zsófia, a kiállítás magyar kurátora arra hívta fel a figyelmet, hogy Renoirt ugyan joggal tartják számon az impresszionizmus egyik legnagyobb alakjaként,

a Szépművészeti tárlata bemutatja a festő korai, impresszionizmus előtti munkáit éppúgy, mint a későbbi, klasszicizálóbb alkotásokat.

Az első egység Renoir arcképeit vizsgálja, a mester kevés önarcképeinek egyikével indítva. Renoir portréin felbukkannak művésztársai és hozzátartozóik, mint Frédéric Bazille és Claude Monet, Madame Monet és William Sisley, valamint a korabeli párizsi és európai társasági élet számos ismert alakja Jeanne Samary színésznőtől Richard Wagnerig.

A táj- és életképek szekciója az impresszionizmus kibontakozását követi nyomon Renoir vásznain.

Olyan főművek, mint a La Grenouillere vagy A hinta, a tájképek és a Moulin de la Galette forgatagát megidéző vázlat mind azt bizonyítják, hogy Renoir érdeklődésének középpontjában egyrészt a modern élet szépségei, a társasági jelentek, a flörtölés megörökítése, másfelől a fényhatások újszerű megragadása állt – mondta el Kovács Anna Zsófia.

Mint hozzátette, a szintén a főművek között számon tartott Vidéki tánc rajzosabb festésmódja már a későbbi, klasszikusabb korszak felé mutat, amely Renoir itáliai körútja és családalapítása után bontakozott ki igazán.

Gyermekei születésével a festő kedvelt témájává vált az anyaság, a családi jelenetek és a gyermekportrék, az otthon nyugalma és a meghitt enteriőrök. Első állami megrendelésére is egy intim hangulatú kompozíciót ajánlott fel. A zongorázó lányokat megörökítő jelenetet több verzióban is megfestette, ezek közül kettő látható egymás mellett a Szépművészetiben.

Külön egység mutatja be Renoir aktjait, egy 1857-es porcelán gyertyatartón keresztül felidézve azt is, hogy a későbbi mester fiatalon vázafestőként kezdte pályáját.

A látogatók találkozhatnak Renoir ritka férfiaktjainak, valamint szintén nem gyakori impresszionista aktjainak magas színvonalú példáival, a terem fő látványossága azonban a Szépművészeti négy éve megvásárolt fekvő aktja és annak két párdarabja.


Kevéssé ismert, hogy az idős Renoir az 1910-es években részben a szobrászat felé fordult, noha tervei bronzba öntéséhez már segítségre volt szüksége. Mintegy húsz elkészült szobrából kettő (a Győzedelmes Vénusz és a Mosónő) látható a kiállításban.

Az 1919-ben befejezett Fürdőzők Renoir utolsó főműve, az életmű összegzésének is tekinthető festményen a mester még utolsó hónapjaiban is hosszan dolgozott – mondta el Kovács Anna Zsófia.

A kiállítás záró terme felidézi Renoir korábban magyar magángyűjteményekben őrzött, illetve budapesti tárlatokon bemutatott műveit, de a látogatók egy filmet is megtekinthetnek az idős mesterről. A festő és modelljei című kiállítás péntektől 2024. január 7-ig lesz látható a Szépművészeti Múzeumban.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések