Mi az összefüggés Kossuth Lajos 1852-es Colombusban mondott és Abraham Lincoln 1863-as Gettysburgben előadott beszédében? Megdöbbentően több, mint gondolná – írta meg a Promotions.
Egy kis történelmi visszatekintés: Kossuth Lajos 1849-ben elhagyta az országot, mert külföldi támogatókat akart szerezni a magyarok függetlenségért vívott harcához. Az oszmán birodalomba menekült, innen pedig később az amerikaiak „szabadították ki” – bár hivatalosan nem volt fogságban –, és 1851. december 5-én érkezett meg. Fogadására 31 ágyúlövés és több tízezres odasereglett tömeg volt a reakció. Kossuth már ekkora is hatalmas népszerűségnek örvendett az államokban és bár támogatást végül nem sikerült szereznie, kitörölhetetlenül otthagyta a keze nyomát az amerikai történelmen.
És minek köszönhette a népszerűséget? Ebben az időben Amerika is függetlenedési lázban égett, Kossuth pedig, aki akkor már javában vívta a saját maga harcát, ideális példakép volt az ottani népnek is. Minden városban szívesen fogadták és még a New York Times-ban is cikkeztek róla.
A Kossuth iránt érzett imádat inkább már rajongássá vált: többen gyermeküket is Kossuthnak nevezték el, valamint az öltözékével is divatott teremtett, ebben az időben rengetegen jártak magyaros ruhában, illetve a védjegyévé vált kalap is széles körben elterjedtté vált.
Összesen nagyjából 600 beszédet tartott a fél éves körutazása alatt. Azonban nemcsak a nép, hanem a befolyásos elit támogatását is magáénak érezhette és még a Képviselőházban is beszédet tarthatott, amivel ő volt a második külföldi, akinek megadatott ez a megtiszteltetés.
Azonban az ünneplést borús árnyékként fedte be az, hogy bár mindenki szimpatizált vele, politikai segítségét nem kapott, bármennyire igyekezett is. Sikerült azonban összegyűjtenie 83.000 dollárt, ami abban az időben felfoghatatlanul sok pénz volt.
Végül 1852-ben elhagyta Amerikát. Bár a vége felé népszerűsége megkopott, mert egyre inkább rá akarta erőltetni az emberekre a magyarországi harcokhoz való csatlakozást. Ezek a sérelmek elhalványultak és távozása után visszanyerte régi hírnevét: több városban is szobrot kapott, rákerült az amerikai bélyegekre és ő volt az első nem amerikai személy, akinek szobrot állítottak a törvényhozás épületében.
De ennél nagyobb megtiszteltetés is érte Kossuthot, ugyanis a beszédei sokáig közszájon forogtak és írott formában is hozzájuk lehetett férni. Bár ezeket így is sokan olvasták, a csúcspontot ez akkor érte el, amikor az amerikai elnők, Abraham Lincoln egy 1863-as beszédében egy, Kossuth-éhoz kísértitesen hasonló beszédet mondott, a magyar politikus több ismert szófordulatát is használva. Érdekesség, hogy nevük egy időben annyira összeforrt, hogy a Google fordítójába a Kossuth Lajos nevet beírva angolul az Abraham Lincolt adta ki ennek megfelelőjéül.
Nem csoda, hiszen az embereket lenyűgözte mind az angol tudása, mind a szónoki képességei, nem mellesleg pedig előszeretettel használt irodalmi idézeteket is az előadásaiban.
Az egyik általa elterjesztett kifejezés a solidarity of (the) peoples, tehát az emberek közötti szolidaritás volt – olvasható a portálon.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések