A mai magyar, 2010 utáni nemzetpolitikát az az elv vezérli, hogy minden magyar számít, függetlenül attól, hogy a világ mely részén él - hangsúlyozta Kalmár Ferenc miniszteri különmegbízott vasárnap Lendván, a muravidéki magyarság augusztus 20-i ünnepségén.
A különmegbízott kiemelte: az ezer éves történelem úgy alakult, hogy ma a magyarok nem egy államban, hanem az anyaországon kívül a szomszédos hét országban, valamint diaszpórában élnek szerte a világon. "Így, augusztus 20. a Magyarországon kívül élő minden magyar ember nemzeti ünnepe is. Szent István a magyarságot a keresztény Európához és az akkor korszerű nyugati állammodellhez kötötte. Szilárd sziklára építette a hazát. Ennek köszönhető, hogy ma itt állunk, és magyarul beszélünk" - szögezte le.
Hozzátette: Magyarország nemzetpolitikájának fontos célja, hogy segítse a határon túli és a diaszpórában élő magyar közösség szülőföldön maradását és boldogulását. Mint mondta: ennek érdekében a magyar kormány támogatja a határon túli magyarlakta területek fejlődését, a magyar gazdasági szereplők növekedésének elősegítését és a magyar-magyar gazdasági kapcsolatok erősítését. "Emellett elengedhetetlen, hogy az anyaországon kívül élő nemzettársaink érezzék és tudják, hogy számíthatnak Magyarországra politikai, kulturális és szociális szempontból is" - részletezte.
Rámutatott: a nemzet egyharmada a határokon túl él. "Ezért Magyarország az elmúlt 100 év alatt rengeteg tapasztalatot szerzett a nemzeti kisebbségvédelem területén, melyet felhasznál annak érdekében is, hogy nemzetközi szinten aktívan fellépjen e fontos politikai területen, mely alapvetően befolyásolja Európa stabilitását, biztonságát és békéjét" - húzta alá Kalmár Ferenc.
Emlékeztetett: 2021-ben fél évig Magyarország volt az Európa Tanács Miniszteri Bizottságának elnöke. Ekkor fogalmazták meg a strasbourgi nyilatkozatot, mely a többi között javaslatot tesz öt idevonatkozó alapelvre, melyeket Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadóval közösen fogalmaztak meg - hangsúlyozta, egyet kiemelve közülük: "a nemzeti identitás nem kell feltétlenül azonos legyen az állampolgársággal".
Sajnálatát fejezte ki, hogy több nemzetközi konferencián is elhangzott: manapság a kisebbségi jogok terén nem előre- hanem visszalépés tapasztalható világviszonylatban, és az ukrajnai háború is ezt az irányt erősiti - mutatott rá.
"Magyarország az erős nemzetek Európájában hisz, így nemcsak a magyar-magyar összefogás mellett áll ki, hanem azt valljuk, hogy Európa népei csak egymással együttműködve tudnak sikeresek lenni, és tudják felvenni a küzdelmet a ránk nehezedő nyomásokkal, kihívásokkal" - fogalmazott.
Az a cél, hogy az európai nemzetek ne csak egymás mellett vagy egymással dolgozzanak a jövőjükért, hanem egymásért is. Ilyen, keresztény alapokon nyugvó összefogás biztosítaná Európa újbóli felemelkedését - fűzte hozzá.
A magyar-szlovén kisebbségi vegyes bizottság társelnökeként elmondta: a nemzetpolitikai kapcsolatok jók és fejlődő pályán vannak. Mindkét ország külön-külön, de közösen is támogatja az országaikban élő magyar és szlovén nemzetiségeket. A bizottság ülésein mindig építő jellegű, jóindulatú tárgyalásokon oldják meg az élet által eléjük táruló problémákat - húzta alá.
"A magyar nemzet él, alkotni és gyarapodni akar lelkiekben, szellemiekben, anyagiakban" - mondta. Úgy folytatta: bár sokszor kételkednek benne, de a magyarság képes erős egységet formálni és embert próbáló erőfeszítéseket tenni céljai eléréséért. "Ma kell tennünk azért, hogy évtizedek, évszázadok múlva is legyen okunk az ünneplésre, hogy majd akkor is magyarul szólhasson István napon nemzeti imádságunk és legyen, aki elénekelje" - szögezte le.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség (MMÖNK) elnöke arról beszélt: augusztus 20-án nem csak egy állam megalakulását ünnepelik, hanem egy nemzet 1100 éves történelmére emlékeznek. "A nemzetre, amely megszámlálhatatlan egyének közös erőfeszítéseinek köszönhetően századokon keresztül védőbástyaként szolgált Európa számára. Barbár seregek ellen hűen kiállt keresztény erkölcsei mellet, vezetőit Szent Istvántól kezdve mindmáig a közösség értékrendjének megóvása és nemzetének megvédése vezérelte" - hangsúlyozta Orban Dusan, hozzátéve: a keresztény erkölcsökön alapuló társadalom mindig képes volt az őt ért kudarc, elnyomás és veszteség után újból talpra állni.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések