A kárpátaljai magyar matematikus másfél éve a katedrát önkéntes frontszolgálatra cserélte
Traski Viktor kárpátaljai magyar matematikus a háború eleje óta harcol az orosz megszállók ellen. Eltávja során egy interjúban mesélte el, milyen is az élet katonaként a megszállt Ukrajnában, s azt is elárulta, milyen időközönként jut nekik fagyi vagy éppen fogorvos – írta a Blikk.
A kárpátaljai magyar matematikus, az Ungvári Nemzeti Egyetem Ukrán‒Magyar Oktatási-Tudományos Intézete Fizika és Matematika Tanszékének docense, dékánhelyettes, az MTA külső tagja másfél éve a katedrát az ukrán 128-as hegyi rohamdandárban való önkéntes frontszolgálatra cserélte.
Azonban most több hivatalos ügyben Budapesten járt, így lehetősége volt átvenni a bő egy évvel ezelőtt részére odaítélt MTA Arany János Fiatal Kutatói Díját is. Az utazáshoz a seregtől kapott szabadságát használta el, amelyre családja is elkísérte.
Ezen apropón készített vele interjút a Kárpátaljai Sárkányellátó alapítói.
A beszélgetés elején kiderítették, Viktor felesége milyen étellel készül a férjének, amikor az eltávra hazaérkezik: mint megtudták, Viktor bármit megeszik, így nincs kifejezett kedvence, ám a levest nagyon hiányolja a fronton.
Ezt követően azt is elmesélte, hogyan zajlik az étkeztetés a lövészárkokban. Mint mondta, most éppen van olyan lehetőség, hogy berendezkedjen a szakács, de ez nem mindig van így, hiszen egy étkeztetőnek nagyon sok felszerelést kell magánál tartanai. Viktor az ételcsomagok változó minőségéről is szót ejtett: „több országból is érkeztek már ilyen szállítmányok, közülük az ukrán volt a legjobb”.
Az interjúból az is kiderült, hogy miként szerzik be a legfontosabb szükségleteiket a katonák. Elmondása szerint, ha a katonáknak cigarettára vagy WC-papírra van szükségük, azokat általában az szerzi be, aki éppen eltávra ment.
„A fegyvert leadom, azt elveszik, lepecsételik. A táskáim ottmaradnak a fiúknál. Ez meg van beszélve így, hogy ha ők mennek szabadságra, akkor ők hagyják ott a táskát, ha én, akkor ők vigyáznak az enyémre. Ez így megy”
– válaszolta meg azt a kérdést, ami arra vonatkozott, hogy mi történik a harctéri holmijaival, táskájával, amíg ő szabadságon van.
Az egyik legégetőbb kérdés a harctéri élettel kapcsolatban a tisztálkodás, illetve a higiénia. Viktor elárulta, hogy ezt teherautókkal, konténerekkel oldják meg, amelyekben mosógép és zuhanyzó is van.
De nem mindig van ilyen lehetőség.
„Hogy értsétek: az úgy van, hogy mi valahol itt vagyunk, és az, mit tudom én, 25–30 km-re van, mármint az ilyen nagyon felszerelt, hogy van benne mosógép is. Odautazni még nyáron sem kifizetődő, és nagyon veszélyes is. Mert ott a legjobb, ha nem nagyon mozogsz. Az utakat lövik. Nyáron mi ezt helyben megpróbáljuk megoldani”
– mondta.
A katona az anyagiakkal kapcsolatban megjegyezte, hogy: „Kajára nem kell költeni, kaja van elég és rendes. De például tejtermékből kevés van, és nekem hiányzik, ezért arra költök. Heti 600 hrivnya (körülbelül 6000 Ft) körül költök tejtermékre”. Azt is elárulta, hogy a helyiektől csak akkor szoktak vásárolni, ha „jó helyen” vannak.
Az egészségügyi ellátás is működik a katonáknál: nemcsak a harctéri sebesülteket látják el. Viktor szerint, ha valakinek valamilyen egészségügyi panasza van, a parancsnokhoz fordul, aki megfelelő segítséget hív.
„Ha tudják, kezelik, ha nem, egy transzporttal elvisznek valamelyik közeli kórházba. (...) Én is voltam például fogorvosnál, elvittek”
– magyarázta.
Viktor úgy érzi, már elszokott a mindennapi élettől, a szokásai mások lettek, így nehéz lesz visszaszoknia a háború előtti életbe.
„Szóval azon kapod magad, hogy idekint máshogy van. Hogy hogyan lehet majd a régibe ismét beleszokni, arra csak akkor tudok válaszolni, ha visszajövök”
– mondta.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések