Ötször nagyobb, mint Hawaii legnagyobb szigete
A Holdon található a Naprendszer egyik legnagyobb megmaradt krátere, a Déli-sark-Aitken-medence, amely holdunk túlsó oldalán található. A terület számos kutatás középpontjában áll: India első holdi leszállóegysége a régiót célozza meg, az Artemis–3 azt reméli, hogy embereket tud leszállítani a Déli-sarkon, és talán a legkülönösebb az a tömeganomália, amelyet a csillagászok 2019-ben találtak a felszíne alatt megbújva – írja az IFLScience.
A bolygókutatók egy olyan struktúrát fedeztek fel, amely körülbelül 2,18 milliárd milliárd kilogrammot nyom, és több mint 300 kilométer mélyen húzódik. Gyanítják, hogy a krátert alkotó aszteroidából származó fémet tartalmazhat.
„Képzeljük el, hogy veszünk egy halom fémet, amely ötször nagyobb, mint Hawaii legnagyobb szigete, és eltemetjük a föld alá. Nagyjából ekkora váratlan tömeget fedeztünk fel” – mondta akkor Peter B. James, a Baylor Egyetem vezető szerzője.
A kutatócsoport a NASA GRAIL (Gravity Recovery and Interior Laboratory) missziójának adatait használta fel, amely a Hold gravitációs mezejének finom változásait méri. Ezek a megfigyelések felhasználhatók természetes holdunk belső összetételének tanulmányozására. Mint kiderült, az általuk mért tömeg elegendő ahhoz, hogy a teljes medencefeneket csaknem egy kilométerrel (több mint fél mérfölddel) lejjebb nyomja. A kráter átmérője nagyjából 2500 kilométer, tehát ez elég nagy húzás.
„Amikor ezt a Lunar Reconnaissance Orbiter holdi topográfiai adataival kombináltuk, felfedeztük a váratlanul nagy mennyiségű tömeget több száz kilométerrel a Déli-sark-Aitken-medence alatt – mondta James. – Ennek az extra tömegnek az egyik magyarázata az, hogy a krátert létrehozó aszteroidából származó fém még mindig a Hold köpenyébe ágyazódott.”
A kutatócsoport számítógépes szimulációkat futtatott az anomália magyarázatára. Lehetséges, hogy amikor az aszteroida nagyjából négymilliárd évvel ezelőtt becsapódott, a köpenybe ágyazódva maradt, ahelyett, hogy a magba süllyedt volna. Egy alternatív magyarázat középpontjában a Hold megszilárdulása áll, amely szerint a sűrű oxidok koncentrációja a magmaóceán lehűlése és ülepedése során alakulhatott ki.
A Déli-sark-Aitken-medence iránti érdeklődés a különböző űrügynökségek részéről annak köszönhető, hogy mennyire különleges. A régiót egyaránt fel lehet használni a Hold belső összetételének megértésére, valamint a Hold történetének tanulmányozására. Emellett ez a legjobb laboratórium annak tanulmányozására is, hogyan nézne ki egy katasztrofális becsapódás egy kőzetbolygó felszínén.
A Déli-sark azonban nem az egyetlen része a Holdnak, amely hatalmas, különös szerkezeteket rejt a felszíne alatt. A csillagászok éppen a múlt hónapban jelentették be, hogy a Hold túlsó oldalán lévő Compton- és Belkovich-kráterek alatt egy hatalmas hőkibocsátó tömeget fedeztek fel.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések