Meglepetésre derült fény majdnem 200 év elteltével
1827 márciusának egyik viharos hétfőjén Ludwig von Beethoven német zeneszerző hosszan tartó betegség után elhunyt. Az előző karácsony óta ágyhoz volt kötve, sárgaság támadta meg, végtagjai és hasa feldagadt, minden lélegzetvétele küzdelem volt – írja a SienceAlert.
Miközben társai a személyes holmijának átvizsgálását végezték, előkerült egy dokumentum, amelyet Beethoven negyedszázaddal korábban írt – egy végrendelet, amelyben arra kérte testvéreit, hogy hozzák nyilvánosságra állapotának részleteit.
Ma már nem titok, hogy a világ egyik valaha is ismert legnagyobb zenésze 40 éves kora közepén már süket volt. Beethoven azt kívánta, hogy a világ értse meg ezt a tragikus iróniát, nemcsak személyes, hanem orvosi szempontból is.
A zeneszerző majdnem két évtizeddel élte túl orvosát, s most, csaknem két évszázaddal Beethoven halála után egy kutatócsoport nekilátott, hogy beteljesítse végrendeletét oly módon, amiről Beethoven álmában sem gondolta volna, hogy lehetséges: hajából származó hitelesített minták DNS-ének genetikai elemzésével.
„Elsődleges célunk az volt, hogy fényt derítsünk Beethoven egészségügyi problémáira, amelyek közé tartozik a 20-as évei közepén vagy végén kezdődő, fokozatos hallásvesztés, amely végül 1818-ra funkcionális süketséghez vezetett” – mondta Johannes Krause biokémikus, a németországi Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet munkatársa.
A halláskárosodás elsődleges oka soha nem volt ismert, még személyes orvosa, dr. Johann Adam Schmidt előtt sem. Ami a 20-as éveiben fülzúgásként kezdődött, lassan a hangos zajjal szembeni csökkent tűrőképességnek, végül pedig a magasabb hangmagasságok hallása elvesztésének adta át a helyét, ami gyakorlatilag véget vetett előadóművészi karrierjének.
Egy zenész számára ennél ironikusabb dolog nem is lehetne. Egy testvéreinek címzett levelében Beethoven bevallotta, hogy „reménytelenül szenved”, olyannyira, hogy már az öngyilkosságot fontolgatta.
A zeneszerzőnek nem csak a halláskárosodással kellett megküzdenie felnőtt korában. Legalább 22 éves korától kezdve állítólag súlyos hasi fájdalmaktól és krónikus hasmenéses rohamoktól szenvedett.
Hat évvel a halála előtt jelentek meg a májbetegség első jelei, amely betegségről úgy gondolják, hogy legalábbis részben felelős volt a viszonylag fiatalon, 56 évesen bekövetkezett haláláért.
2007-ben egy törvényszéki vizsgálat, amely vélhetően Beethoven egy hajfürtjét vizsgálta, arra engedett következtetni, hogy ólommérgezés gyorsíthatta meg a halálát, ha nem is volt végső soron felelős az életét követelő tünetekért.
Tekintettel az ólomedényekből való ivás kultúrájára és a korabeli ólomhasználattal járó orvosi kezelésekre, ez aligha meglepő következtetés.
A legújabb, idén márciusban megjelent tanulmány azonban megcáfolja az elméletet, és kiderül, hogy a hajszálak nem is Beethoventől, hanem egy ismeretlen nőtől származnak.
Ennél is fontosabb, hogy több tincs azt mutatja, amely sokkal valószínűbb, hogy a zeneszerző fejéről származik, hogy halálát valószínűleg hepatitis B-fertőzés okozta, amit súlyosbított az ivás és a májbetegség számos kockázati tényezője.
„Nem tudtunk egyértelmű okot találni Beethoven süketségére vagy gyomor-bélrendszeri problémáira” – mondta Krause.
Bizonyos szempontból még több kérdés maradt a híres klasszikus zeneszerző életével és halálával kapcsolatban. Hol kapta el a májgyulladást? Hogyan tudtak egy női hajtincset évszázadokon át Beethoven sajátjának tartani? És mi állt a bélfájdalmai és a halláskárosodása mögött?
Tekintve, hogy a csapatot Beethoven azon vágya inspirálta, hogy a világ megértse halláskárosodását, ez sajnálatos eredmény. Bár volt még egy meglepetés a génjei között eltemetve.
A hajmintákban lévő Y-kromoszómát a Beethoven apai ágáról leszármazott modern rokonokéval összehasonlító további vizsgálatok eltérésre mutattak. Úgy tűnik, hogy a zeneszerző születését megelőző generációkban történt egy kis házasságon kívüli hancúrozás.
„Ez az eredmény arra utal, hogy az apai ágon egy extrapár apasági esemény történt Hendrik van Beethoven 1572 körül a belgiumi Kampenhoutban történt fogantatása és Ludwig van Beethoven hét generációval később, 1770-ben, a németországi Bonnban történt fogantatása között” – mondta Tristan Begg biológiai antropológus, aki jelenleg az Egyesült Királyságban, a Cambridge-i Egyetemen dolgozik.
Mindez egy kicsit több lehet, mint amire a fiatalabb Beethoven számított, tekintve a sorsdöntő kérést, amelyet papírra vetett. Álmában sem gondolta volna, hogy milyen titkokat őriznek meg, amikor barátai és társai 1827-ben, azon a komor, viharos hétfő estén levágták a haját a fejéről.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések