A szingapúri Saridewi Djamanit 2018-ban ítélték halálbüntetésre 30 gramm heroin miatt. A Transformative Justice Collective (TJC) úgy tudja, pénteken fogják kivégezni. Az aktivisták szerint ha ez megtörténik, közel húsz év után ő lesz az első nő Szingapúrban, akit kivégeznek. 2004-ben az akkor 36 éves, fodrászként dolgozó Yen May Woent kábítószer-kereskedelem miatt akasztották fel.
A héten egy másik kivégzést is terveznek Szingapúrban: az 56 éves szingapúri maláj Mohd Aziz bin Hussaint 2018-ban ítélték halálra, szintén heroin miatt.
Szingapúré a világ egyik legszigorúbb kábítószertörvénye, ami nemzetközi bírálatokat váltott ki az elmúlt években a hasonló bűncselekmények miatt elítélt rabok kivégzése miatt.
Kirsten Han újságíró és aktivista, aki húsz éve kampányol a halálbüntetés ellen, azt mondta, „miután [Saridewi] kimerítette a fellebbezési lehetőségeit, csak idő kérdése volt, hogy megkapja a kivégzési értesítést.” Szerinte „a hatóságokat nem hatja meg, hogy a halálraítéltek többsége marginalizált és kiszolgáltatott rétegekből származik. Azok vannak a siralomházban, akiket a drogbárók és a szingapúri állam is nélkülözhetőnek tartanak”.
Az Amnesty International kutatása szerint Szingapúron kívül Kínában, Szaúd-Arábiában és Iránban is végeznek ki embereket kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekért. Jelentésük szerint valószínűleg ez történik Vietnámban is, de a kivégzések száma nem ismert.
Chiara Sangiorgio, az Amnesty egyik halálbüntetésekkel foglalkozó munkatársa szerint „nincs bizonyíték arra, hogy a halálbüntetésnek egyedülálló elrettentő hatása lenne, vagy hogy bármilyen hatással lenne a kábítószerek használatára és elérhetőségére”.
Szingapúrban legalább 13 embert akasztottak fel azóta, hogy a kormány a koronavírus-járvány idején tartott kétéves szünet után újraindította a kivégzéseket.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések