Az EU új exportútvonalakat keres a Fekete-tenger helyett, de logisztikailag mindegyik nehézkes és költséges
A fekete-tengeri gabonamegállapodás felmondása és az ukrán kikötők elleni fokozódó orosz támadások miatt egyre erősödik a nyomás az Európai Unión, hogy segítsen kijuttatni az országból minél több ukrán agrárterméket. Bár Brüsszel magabiztosan állítja, hogy képes biztosítani szinte az összes mennyiség exportálását, a valóságban ez órási kihívás – írja a vg.hu.
Az alternatív útvonalak – a szárazföldi folyosók és belső vízi utak – már így is túlterheltek, a keleti tagállamok egyre elégedetlenebbek az olcsó ukrán áruk dömpingje miatt, a legígéretesebb dunai szállítás pedig veszélybe került, miután a héten támadás érte Reni kikötőjét, amely alig pár száz méterre van a NATO- és EU-tag Románia határától a folyó túlpartján.
Az Európai Bizottság ukrán adatokra alapuló becslése szerint júniusban az alternatív útvonalakon keresztül exportált gabona több mint 65 százalékát a dunai folyosón keresztül szállították, a folyó menti két ukrán kikötőből, a dróntámadást elszenvedett Reniből is Izmailból a moldovai Giurgiulesti és a romániai Galac érintésével a Fekete-tengerre.
Litvánia a fekete-tengeri gabonamegállapodás orosz felmondása után azt javasolta, hogy növeljék az ukrán szállításokat Lengyelországon keresztül öt litván, lett és észt balti-tengeri kikötőhöz, amelyeket együttesen évi 25 millió tonna gabona kezelésére képesek – számolt be a Politico.
A terv az úgynevezett zöldfolyosókon alapul, amelyek a lengyel–ukrán határtól távolabbra helyeznék a vám-, valamint növény- és állat-egészségügyi ellenőrzéseket.
Ukrajna támogatja a javaslatot, de Mikola Szolszkij mezőgazdasági miniszter Valdis Dombrovskis kereskedelmi biztosnak írt levelében a balti kikötők mellett külön megemlítette a németországi Hamburgot és Rostockot, a hollandiai Rotterdamot, a horvátországi Rijekát, az olaszországi Triesztet és a szlovéniai Koper kikötőjét is lehetséges célállomásként.
Az uniós folyosók ugyanis a legmegbízhatóbbak mindaddig, amíg az orosz haditengerészet ellenőrzi a Fekete-tengert. A gabonamegállapodás felmondása előtt is nagyobb mennyiséget exportáltak ezeken az útvonalakon, mint a Fekete-tengeren keresztül: az utóbbin 32 millió tonnát 2022 májusa és 2023 júniusa között, az előbbin pedig 41 millió tonnát.
Vasúton és közúton azonban költséges és nem hatékony az ukrán gabona szállítása, így az ország legfontosabb exportterméke, a gazdaság legfőbb éltető ereje kevésbé versenyképes a világpiacon. Ráadásul jelentős infrastrukturális beruházásokat igényel a megnövekedett forgalom és a vágánynyomtáv közötti különbségek miatt.
Még Kijev is elismeri, hogy ezeket az alternatív tranzitútvonalakat alig használják a logisztikai nehézségek és a költségek miatt, amelyek tonnánként 30-40 euróval magasabbak a nem vasúti és közúti szállításhoz képest. Litvánia és Kijev ezért támogatást kér a költségek enyhítésére.
A tranzitországok – Lengyelország, Magyarország és Románia – elvben egyetértenek a javaslattal, csak nem akarják egyedül állni a költségeket.
Az ötlet remek, de ki fog fizetni a szállításért? – tette fel a kérdést a Politicónak nyilatkozva az egyik keleti uniós tagország neve elhallgatását kérő diplomatája.
A lap ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy Románia már bővítette a konstancai kikötő kapacitását a megnövekedett forgalom kezelésére, Lengyelország pedig mintegy százmillió eurót fektetett a vasúti teherbírás javításába és egy új határátkelő létesítésébe. Az alternatív útvonalak teljes potenciáljának kiaknázásához azonban több milliárd eurónyi tőke kellene.
Minden szem Brüsszelre szegeződik, a bizottság azonban már többször figyelmeztetett, hogy az EU infrastrukturális büdzséje alulfinanszírozott, és a kassza kezd kiürülni.
De még ha a pénz meglenne is, a szolidaritásnak politikai ára is van, és már kezdenek mutatkozni a repedések az EU-ban. A bizottság júniusban már legalább szeptember közepéig megtiltotta az olcsó ukrán dömpinggabona exportját Lengyelországba, Romániába, Bulgáriába, Magyarországra, de ezek a frontországok azt követelik, hogy az intézkedés hatályát hosszabbítsák meg az év végéig.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök kilátásba helyezte, hogy a határidő lejártával sem nyitja meg a lengyel–ukrán határt a gabonatermékek előtt, amit Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elfogadhatatlannak nevezett.
Bár az ENSZ és Kijev szerint a fekete-tengeri gabonamegállapodás felmondása a szegény országokat sújtja leginkább, a statisztikákból kiderül, hogy nem azok voltak a legfőbb célállomások. Ráadásul Vlagyimir Putyin orosz elnök az e heti szentpétervári második Oroszország–Afrika-csúcstalálkozón megígérte, hogy
Moszkva továbbra is a kontinens megbízható élelmiszer-szállítója marad.
Oroszországban rekordtermésre számítanak gabonából, és készek kiváltani az Afrikába irányuló ukrán gabonaexportot kereskedelmi és segélyezési szempontból is – mondta.
Ingyen 25-50 ezer tonna gabonát tudnak szállítani a következő hónapokban Burkina Fasónak, Zimbabwének, Malinak, Szomáliának, a Közép-afrikai Köztársaságnak és Eritreának – közölte Putyin, és ugyanezt hangsúlyozta korábban az orosz külügyminiszter is.
A legszegényebb országoknak a korábbihoz hasonló vagy nagyobb méretű gabonaszállítmányokat fogunk biztosítani a saját költségünkön, ingyenesen – jelentette ki Szergej Lavrov.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések