A litvánok megkérdezték a helyi oroszokat, hogy kihez tartozik a Krím: aki nem úgy válaszolt, ahogy hallani szerették volna azt kiebrudalták az országból

Előtte azért megkérdezték őket, szerintük kihez tartozik jogosan a Krím, és mit gondolnak az ukrajnai háborúról. 

Nem csak a vilniusi csúcs irányította a figyelmet Litvániára; a kis balti ország hatóságai ugyanis levélben keresték meg a területükön élő oroszokat, hogy érdeklődjenek politikai nézeteikről – tudta meg az Euronews. Különösen arra voltak kíváncsiak, hogy szerintük kinek a tulajdonában van a Krím, és hogy mi a véleményük az ukrajnai háborúról.

A levél hatására vagy sem: a litván adminisztráció azóta majdnem száz, az országban élő orosz tartózkodási engedélyét visszavonta, egyeseket biztonsági fenyegetésnek tekintve;

ez jókora növekedés a tavalyi évhez képest, amikor ez a szám mindössze 38 volt.

Ez azért is érdekes, mert Litvániába több ezer orosz érkezett a háború kitörése óta, egy részük vélhetőleg nem szimpatizál a fennálló oroszországi rendszerrel, mások egyszerűen csak nem akartak bevonulni katonának, vagy más módon próbáltak kimaradni a konfliktusból.

Korábbi cikkünkben számba vettük, hogyan alakul a háborúzó felek demográfiája; s bár egyértelmű, hogy rövidebb-középhosszú távon Ukrajnát fenyegeti durva kiürülés, de az orosz populáció is csökkenésnek indult, nem kis részben a háború közvetlen hatásaira.

Nem lojális Litvániához

Litvániában egyébként a tartózkodási és a letelepedési engedély is viszonylag rugalmasan visszavonható; például, mint emlékeztet rá a lap a litván migrációs minisztérium állásfoglalására, akkor is, ha egy külföldi „nagyon súlyos bűncselekményt” követ el, „veszélyt jelent az állambiztonságra” vagy a társadalomra.

A kiutasítottak között van a múlt pénteki bejelentés szerint Vladimir Vodo orosz állampolgár, aki közösségi médiában volt elsősorban aktív, és papíron orosz vállalatoknak dolgozott, magára pedig szabadúszó újságíróként hivatkozott. Őt arra hivatkozva zavarták haza, hogy

„a jelenlegi geopolitikai helyzetet figyelembe véve biztonsági kockázatot jelent”;

továbbá „illojális nézeteket vall Litvániával szemben, oroszbarát propagandát terjeszt a közösségi médiában, és kapcsolatban állt az orosz és a fehérorosz titkosszolgálatokkal”.

Az Euronews arra is emlékeztet, hogy bár az ország vezetői minden eszközzel támogatnák az orosz és a fehérorosz kormány ellenségeit, de kényes biztonsági helyzetük folytán erre mérsékeltek a lehetőségeik; mindazonáltal egyre inkább aggódnak az orosz és fehérorosz állampolgárok jelentette biztonsági kockázatok miatt; tavaly betiltották hazájuk turisztikai célú látogatását az orosz állampolgároknak. Az általános hangulat is meglehetősen oroszellenes, mint a lap felidézi, múlt hónapban egy helyi orosz panaszkodott nekik arra, hogy amiatt szenvedett el különféle atrocitásokat, mert orosz, noha szülővárosában, Szentpéterváron tiltakozott a háború ellen.

Érdemes hozzátenni: Litvánia egyébként a három balti állam közül az egyetlen, amelyik nem „örökölt” komolyabb létszámú orosz kisebbséget a szovjet vagy azt megelőző időkből, ugyanakkor Kalinyingrád és az azt Fehéroroszországgal összekötő Suwalki-folyosó miatt stratégiailag rendkívül kényes helyzetben van.

Ahogy az sem mellékes körülmény, hogy Moszkva nem olyan régen Litvánia önállósághoz való jogát vonta kétségbe.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek