A magyar civiltörvényhez hasonló jogszabályt készít elő az EU a külföldi befolyásgyakorlás megakadályozására, amellyel például a nem kormányzati szervezeteket, az NGO-kat is arra köteleznék, hogy hozzák nyilvánosságra, hogy honnan, mennyi pénzt kaptak. Bár az új tervezetet a Politico az unió integritásának a védelmére tett kísérletként értelmezi, a magyar törvényalkotást a brüsszeli lap mellett az egész fősodratú nyugati sajtó támadta – számolt be a Magyar Nemzet.
Az Európai Unió egy olyan törvénytervezeten dolgozik, amely arra kötelezné a nem kormányzati szervezeteket (NGO), konzultációs cégeket és oktatási intézményeket, hogy tüntessék fel az EU-n kívülről származó bevételeiket, hogy honnan, mennyi pénzt kaptak – közölte a Politico három különböző informátorra, köztük az Európai Bizottság egyik tisztviselőjére hivatkozva.
A brüsszeli lap szerint a várhatóan május végére elkészülő új jogszabály az olyan külső beavatkozási kísérletekre reagálna, mint az oroszországi hackertámadások és szivárogtatások, a kínai soft-power behatásai, illetve az Európa Bizottság tekintélyét aláaknázó katari korrupciós botrány – írják.
A Politico szerint az EU-ban készülő új szabályozás az üzleti alapú mellett a nonprofit szervezeteket is kötelezné az unión kívülről hozzájuk érkező források feltüntetésére, amibe egyebek mellett beletartoznak a különféle tudományos ösztöndíjak is.
A portál a törvényalkotás egyik előzményeként említette, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke tavaly szeptemberben a demokrácia védelmének a fontosságáról beszélt, s a testület igazságügyi albizottsága megkezdte a külföldi befolyásszerzést megakadályozó törvényjavaslat kidolgozását.
Ironikus, hogy a 2017-es magyar civiltörvényt is a fentebb említettekhez hasonló megfontolások hívták életre, ám a külföldről finanszírozott civil szervezeteket a más országokból érkező forrásaik feltüntetésére kötelező jogszabályt a kezdetektől élesen támadta Brüsszel és a nemzetközi fősodratú sajtó. Az Európai Unió Bírósága pedig 2020-ban kimondta, a törvény nem egyeztethető össze az uniós joggal, s a szóban forgó szervezetek és a számukra támogatást nyújtó személyek vonatkozásában hátrányosan megkülönböztetőnek, valamint indokolatlannak nevezték a korlátozásokat – írja a Magyar Nemzet.
0 Megjegyzések