Ez volt az első alkalom, hogy kövületek segítségével is igazolták a Drake-átjáró felnyílásának idejét és körülményeit

A dél-amerikai és az antarktiszi szárazulatok különválása vezetett ahhoz, hogy kialakuljon a déli kontinens jégtakarója – írta meg a National Geographic.

Jelen ismereteink szerint a Drake-átjáró, vagyis a Dél-Amerikát és az Antarktiszi-félszigetet elválasztó tengerrész kb. 35 millió éve nyílt meg, azonban e folyamatról elég keveset tudunk, az azonban bizonyos, hogy vulkáni tevékenységeknek alapvető része volt ebben – írta meg a National Geographic. Egy újonnan a PE-APA (az Argentin Paleontológiai Társaság Elektronikus Folyóirata) hasábjain közzé tett kutatási eredmény pingvinkövületek nyomelemei segítségével tárta fel a részleteket.

Az élő szervezetekbe beépülnek mindazok a nyomelemek, amelyek egy-egy környezetre jellemzőek, így ezek vizsgálata magáról a környezetről árulkodik. Az Antarktiszi-félsziget régiója igen gazdag ősi kövületekben, a Drake-átjáró felnyílása előtti sok-sok évmillió során itt élt állatok maradványaiban. A kutatók abból indultak ki, hogy e kövületek kémiai összetételük révén magukban hordozzák a térség földtani történelmét is, beleértve az átjáró kialakulásával járó folyamatokét. Ennek okán az ősi pingvinek csontjaiba épült nyomelemek mennyiségét vizsgálták meg, s hasonlították össze a különböző korok csontjainak vizsgálati eredményeit. Szerencsére e régió pingvinjeiből időben folyamatos sorozat áll rendelkezésre, ez pedig különösen alkalmassá teszi őket a vizsgálatra.

Számos elem, főként a ritkaföldfémek mennyisége a tektonikai és vulkáni folyamatokkal, például a riftesedéssel összefüggésben változott a környezetben, így a kutatók bíztak benne, hogy a mérések is tükrözik majd a térség földtani folyamatait. A ritkaföldfémek kövületekbe épült mennyiségét most először vizsgálták az Antarktisz térségében, más területeken már használták efféle kutatásokban. A rendkívül kis mennyiségben a csontokba épülő elemeket egy induktív csatolású tömegspektrometria (ICP-MS) nevű módszerrel lehetett megmérni.

A feltételezés beigazolódott: a Drake-átjáró felnyílása körüli időből, 34-38 millió évvel ezelőttről származó maradványokban a szokásosnál kevesebb volt az európium. A további elemek egymáshoz viszonyított arányai árulkodtak arról is, hogy egykor egy folyó torkolatvidéke volt a csontok lelőhelye, ahol a tengeri és a folyóvízi környezet egyaránt érvényesült. Az európium alacsony szintje azt igazolta, hogy a vízben lévő ritkaföldfémek közeli vulkáni eredetű kőzetek lebomlásából kerültek a környezetbe, vagyis a pingvinek élőhelye közelében vulkáni működés zajlott. Az alacsony európium-szintet mutató kövületek csak erre a korra voltak jellemzőek, a ma ott élő pingvinek csontjai nem mutatnak ilyen eltérést, mivel jelenleg itt nem zajlik vulkáni tevékenység.

Ez volt az első alkalom, hogy kövületek segítségével is igazolták a Drake-átjáró felnyílásának idejét és körülményeit. A kutatók a későbbiekben a térség kőzeteit is szeretnék majd hasonló elemekre vadászva megvizsgálni – olvasható a portálon.