Szekeres Anna szociálpszchiológusnak az jutott eszébe arról, hogy a játékvezető nem szakította félbe a ZTE-Honvéd meccset, hogy „a magyarokra jellemző a konfliktuskerülés”.
A hétvégi botrányos meccsjelenetek – huhogás a lelátón, levonulás a pályáról a ZTE-Honvéd meccsen – kapcsán interjút adott a Népszavának Szekeres Hanna szociálpszichológus, az ELTE PPK Pszichológia Intézetének oktatója.
Az interjúban rögtön a harmadik kérdésnél megérkezünk a magyarországi idegengyűlölet gyökereihez és okaihoz. Szekeres szerint
„összességében Kelet-Európában jelen van a kirekesztő, másként: a »szalon« antiszemitizmus”, ami a kultúra részévé vált.
„A nacionalizmussal együtt járnak a kirekesztő előítéletek, és bármilyen csoport iránt, nem csak a zsidókkal szemben. Miközben például a francia nacionalizmus a patriotizmussal mutat kapcsolatot, nálunk viszont a nacionalizmusban ott rejlik, hogy mi mennyire nagyszerűek vagyunk, tehát mások nem azok” – tett különbséget a nacionalizmusok között a pszchiológus, aki kérdésre – miszerint ez a kisebbségi érzések kompenzálására adott válasz – kijelentette: „van egy ilyesfajta tendencia, hogy a saját kudarcomért más a hibás. Működik a bűnbakkeresés, ezzel pedig mások lenyomása, saját helyzetünk, megítélésünk kompenzálása zajlik”
„A magyarokban van egy erőteljes felelősséghárítás. Kutatások alapján mi, generációtól függetlenül nem tartjuk magunkat felelősnek a holokausztért, nekünk aztán ehhez semmi közünk – valljuk. A Szabadság téren felállított emlékmű is a németekre igyekszik hárítani minden felelősséget. Nem tudjuk a saját hibáinkat felvállalni. Vannak országok, ahol nem tipornak földbe, ha tévedsz, mi sokkal szigorúbbak vagyunk magunkkal. És hát épp ebből jön a kognitív disszonancia: ez nem is az én felelősségem” – magyarázza Szekeres.
Az interjú közepére megérkezünk a Fideszhez is. „A Fidesz 2010 óta tartó gyűlöletkeltő politikája mennyiben okolható azért, hogy újra fellobban a társadalomban a rasszizmus szikrája?” – kérdezi az újságíró,
kissé elfeledkezve arról, hogy a cigánygyilkosságok 2008-ban és 2009-ben, a szocialista kormány regnálása alatt történtek.
Szekeres szerint a kormánypárt „az intoleranciát, az előítéleteket normalizálja például a migráns- és cigányellenességgel. Dehumanizál. Olyan képekkel operál, amelyben emberi mivoltukban sért sokakat, mint amikor marhákat idézően ábrázol bevándorlókat”.
„A propagandának nyilván normateremtő hatása is van, a kormány legitimálja a kirekesztést, a rassz alapú megkülönböztetést, hatással van arra, az egyén mit tart elfogadhatónak és mit nem. Mindezek mellett fontos megemlíteni egy pozitívumot is: nem vagyunk kimondottan erőszakos nép! Alacsony a gyűlölet-bűncselekmények száma, itt senki nem megy iskolákba lövöldözni. A Fidesz szigorította a vonatkozó büntetési tételeket, aminek elrettentő hatása van. Mindenesetre megfigyelhető, hogy itt nálunk olyan, hogy szofisztikált diskurzus, nem létezik. A bevándorlás kérdése természetesen összetett problémakör, de a kormány erről és a legtöbb esetben a legdurvább szinteken kommunikál, mintha 100 évet visszamennénk az időben” – tette hozzá az egyetemi oktató.
A játékvezető szerepéről – aki nem állította le a mérkőzést – Szekeres elmondta: „a magyarokra jellemző a konfliktuskerülés, látjuk a járdán, hogy baj van, mégsem megyünk oda segíteni. Kevésbé vagyunk asszertívak, nem merünk beleavatkozni dolgokba”.
0 Megjegyzések