Vasárnap tartotta a Kaláris Néptáncegyüttes az „Életfa” folklór műsorát Kétegyházán. Az évadzáró vizsgaelőadáson több mint száz fellépőnek húzta a Talléros Együttes a talpalávalót. A Csoóri Sándor – programnak köszönhetően a táncosok új ruhákban, új sarkantyúkban rophatták.
Halmi Zoltán művészeti vezető elmondta, a Kaláris együttes tíz évvel ezelőtti megalakulását megelőzte az alapítványi fenntartású Kaláris Alapfokú Művészeti Iskola 2003-mas létrejötte. Az intézménybe hatéves kortól egészen 22 éves korig járhatnak a diákok: két előképző, hat alapfokú és négy továbbképző osztályban összesen tizenkét évet tölthetnek el. Az oktatók -az intézményvezető Halmi Zoltán, valamint a Simonné Csapó Magdolna és férje, Simon Zoltán – igyekeznek átadni a nemzeti, népi értékeket, amellett, hogy jó mozgású, egészséges tartású fiatalokat, táncművészetet szerető, értő közönséget nevelnek.
– Akik elvégezte a művészeti iskola évfolyamait, a Kaláris Együttesben folytathatja tánctevékenységét. A közösség összetartó ereje ebben a csapatban is erős, a már elszármazott „kemény mag” máig visszajár Kétegyházára táncolni – részletezte a szegedi származású vezető. Hozzátette, a településen nem volt olyan nagy hagyománya a néptáncnak, mint Eleken, vagy Méhkeréken, így kellett az alapozás. Táncegyüttes működött, de a tagok cserélődtek, folyamatos munka az iskolaalapításkor nem folyt, ezért komoly hátrányból indultak.
– Sokat jártam a térségbe gyűjteni a 90-es évek végén, Buha Györggyel és feleségével, Szretykó Annával a helyi román táncok ismeretanyagának átadása szempontjából a 24. órában sikerült megismerkednem. Nyaranta román tánctáborokat tartottak, ’98-ban meghívtak engem is, ettől kezdve rendszeressé váltak a találkozásaink – mesélt a kezdetekről a vezető.Később jött az ötlet: alapíthatnának művészeti iskolát, amely a központi pedagógiai programja mellé felvehetné a nemzetiségi anyagot is. Halmi Zoltán nemcsak a helyi táncokat szerette volna a kor színvonalának megfelelően tanítani, hanem teljes Kárpát-medencei tánckultúrában gondolkodott.
– Korábban a román mellett a nemzetiségi sváb és roma táncokat is felvettünk, repertoárunk színes; jelenleg is porondon vannak a széki, méhkeréki, vajdaszentiváni, kalotaszegi, szilágysági, kalocsai, rábaközi táncok. A művészeti iskola tizenkét éve alatt a növendékek nagy merítést kapnak a Kárpát- medencei táncokból. A Dél-Alföldi régióra tekintettel pedig apátfalvi, szeged környéki, sándorfalvi, tápéi táncok is szerves részei a programunknak – tette hozzá Halmi Zoltán, hangsúlyozva, az utóbbi éveken sokat köszönhetnek a Csoóri Sándor – programnak.
– A pályázati forrásokból külsős koreográfusokat, zenekarokat hívhatunk meg, technikai felszereléseket vásárolhatunk, táncházakat tarthatunk, alapítványi bálokat szervezhetünk, ruhákat varrathatunk. Alkalmanként belföldi utazásra is fordíthatunk egy-egy kisebb összeget – tette hozzá, kiemelve, eddig minden évben nyertek támogatást. Idén a pénzből rábaközi ruhát varrattak, emellett a fiúk sarkantyút kaptak, a lányok tápéi ruhát. Az évadzáró gála zenei aláfestését is ebből finanszírozták, sőt jut még utazásra is.
Az óvodásokkal is megszerettetik a néptáncot
A Pro cultura minoritatum hungariae -díjas Halmi Zoltán mesterpedagógus harmadik osztályos korában kezdett el néptáncolni a Szeged Táncegyüttesben. A formáció kötelékébe tartozott negyvenöt éven át: 2002-ig aktív táncosként, 92-től 2020-ig pedig oktatóként. A román táncokkal még Szegeden került kapcsolatba. Békés megyébe először gyűjteni jött, így ismerte meg a kétegyháziakat, majd a méhkerékieket, elekieket. Elmondta, a Kaláris együttes és a helyi művészeti iskola szorosan együttműködik. Alapítványuk már egészen kicsi kortól felkarolja a gyerekeket: ötven tagot számlálnak a kétegyházi nemzetiségi és önkormányzati óvodából. Az együttes néptáncosai részt vettek a Körösvölgyi Sokadalmon és a szarvasi Csoóri-fesztiválon is, ahová helyi román táncokat vittek. Június végén nyári tábort tartanak, ahol a somogyi táncok kerülnek fókuszba.
Kérjük, egy megosztással támogassa honlapunkat!
0 Megjegyzések