Hetek teltek el az országgyűlési választás óta, és a baloldal továbbra sem tudja elfogadni azt a történelmi vereséget, amit szenvedtek. Április 3. után a pártelnökök egyből egymás torkának estek, egymást hibáztatták, és a nyilvánosság előtt üzengetnek egymásnak. Ez nem hagyott alább azóta sem, sőt most már a parlamenti mandátumokon is vita van. Látva a baloldali pártok viselkedését, érdemes feltenni a kérdést, mi lett volna akkor, ha végül ők nyernek?
A baloldali pártok hetek óta bebizonyították, hogy mire képesek: veszekednek, civakodnak, és azon túl, hogy egymást hibáztatják, csakis a hatalom megszerzése és a pozíciók osztogatása lebeg a szemük előtt - írja az Origo.
Boros Bánk Levente egy Facebook-bejegyzésében világított rá arra, hogy a baloldalt most az jellemzi leginkább, hogy pozíciókon veszekednek, árulózzák és gyalázzák egymást, a nyilvánosság előtt üzengetnek egymásnak, felelősséget nem vállalnak semmiért, és nincsenek személyi következmények.
A Nézőpont Intézet elemzési igazgatója feltette a kérdést: gondoljunk bele: mi lenne itt, ha megnyerték volna a választást és most kormányzati pozíciókon veszekednének, állami források felett könyökölnék egymást, de soha, egyikük sem lenne felelős a saját hibás döntéseikért...
A baloldal hatalmat akar, nem pedig dolgozni
Ifj. Lomnici Zoltán, a Századvég Alapítvány jogi szakértője az Origónak adott interjúban kifejtette, hogy a baloldalnak fel kellene ismernie azt a nyilvánvaló tényt, hogy a politikai percemberek és az általuk folytatott botránypolitizálás helyett, a magyar társadalom megfelelő szakmai tudással rendelkező egyéneket akar látni a baloldali politikai palettán is, akik a békés egyet nem értés politikája mentén, konstruktívan dolgoznak az ország érdekében.
Boros Bánk Levente elemzését is alátámasztja az a megállapítás, miszerint a baloldal és annak politikusai nem képesek az önvizsgálatra, és nem hajlandók vállalni a személyi felelősséget a történelmi választási vereségért.
A mostani állapot is azt bizonyítja, hogy a baloldal ha nyert volna április 3-án csakis a pozíciók osztogatásával, az egymással való civakodással lennének elfoglalva a stratégiai fontosságú kérdések megvitatása, és az országépítő munka helyett.
A baloldal és politikusai ismét bebizonyították, ha a kormányrúdhoz engedték volna őket az emberek, akkor most káosz lenne, ráadásul egy olyan helyzetben, amikor egy felelős vezetőre és felelős kormányra van szükség ahhoz, hogy megvédjék a magyar embereket és Magyarország biztonságát.
Az ellenzék bukott politikai vezetői kényszeresen ragaszkodnak a pozíciójukkal együtt járó hatalomhoz és egyéb előnyökhöz, és láthatóan nem kívánnak megválni tisztségeiktől. Több képviselő is kiesett a parlamentből, és nem hajlandóak elfogadni a magyar emberek döntését.
A baloldalon valóban megindult a csörte az LMP és a Párbeszéd között, Karácsony Gergely pedig kijelentette, hogy nem az összefogás okozta a vesztüket, hanem annak hiánya. Érdekesség, hogy Karácsony Gergely helyettese, Gy. Németh Erzsébet (DK) például otthagyja a fővárost, és beül a parlamentbe.
Márki-Zay Péter és a Jobbik-elnök Jakab Péter egymásnak esett, Czeglédy Csaba szerint pedig a főpolgármester elárulta az ellenzéket. Gyurcsány Ferenc a választás után színre lépett, és Márki-Zayt tette felelőssé a bukásért, Márki-Zay szerint viszont alig várta a DK elnöke, hogy elbukják a választást. Gyurcsány végül azt is kimondta, hogy Márki-Zay nem volt "jó kapitány", nem vezette sikerre az ellenzék hajóját. Ha ez nem lett volna kellően abszurd, ezután következett, hogy mivel Márki-Zay nem veszi át a parlamenti mandátumát, Hadházy Ákos szerint igazságtalan az, hogy Szél Bernadett kiesik a parlamentből, ezért valahogyan csak "meg kellene oldani", hogy jusson neki hely. Nos, ha csupán ezekből a tényekből indulunk ki, látható, hogy a baloldal semmit sem változott, és számukra továbbra is a civakodás, a veszekedés a fontos. Egymást gyalázzák, árulózzák, és ha ők nyertek volna április 3-án, valószínűleg az elért eredményeket és Magyarország jövőjét, valamint biztonságát is veszélybe sodorták volna.
0 Megjegyzések