A háború híre természetesen Franciaországban is a regnáló hatalom felé tereli a választókat – a legutóbbi kutatások szerint mégsem lehet biztosra venni Emmanuel Macron második fordulós győzelmét.
Effet drapeau, zászlóhatás – franciául így nevezik azt a jelenséget, hogy krízishelyzetekben a további instabilizálódástól tartó választók hajlamosak a hatalom mellé pártolni. Mi sem személtette ezt jobban, mint az, hogy Emmanuel Macron francia államfő támogatottsága az ukrajnai háború kitörése után 30 százalék fölé ugrott.
Emmanuel Macron hivatalosan a régiós napilapokban március 4-én közölt nyílt levelében jelentette be, hogy egy második mandátumot is megpályázik. Ebben külön kitért arra, hogy a nemzetközi helyzet miatt nem folytathat olyan kampányt, amilyet szeretett volna – persze mi lenne jobb kampány, mint a gyakorlatban megmutatni, hogy az ember számottevő aktor a nemzetközi színtéren.
Ha azonban azt remélte az elnök, hogy a háborús hangoltság a választás napjáig magasban tartja a népszerűségét, csalódnia kellett: az utóbbi időszakban élesebbé vált a verseny. Mint arra Hélène de Lauzun is rámutat interjúnkban, a francia közbeszédet egyre inkább az emelkedő árak, a megélhetési gondok tematizálják: első, dijoni kampányrendezvényén indulatosan számon is kérték az államfőt, amiért nincs megfelelő válasza a problémára.
A sárga mellényes elégedetlenek akcióját az a közkeletű benyomás szította, hogy Macron a gazdagok elnöke”
Macron egyik fő ígérete a nyugdíjkorhatár fokozatos kitolása 62-ről 65 évre – ezt a liberális-konzervatív polgárságnak kedves programpontot kellene ellensúlyoznia a baloldalnak tett gesztusokkal, ha újra akarja teremteni a centrista választási koalíciót. Nem egyszerű feladat ez, ráadásul ott van a Lauzun által szintén említett amerikai agytrösztök egyre terebélyesedő ügye.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések