Kína csütörtökön visszautasította a NATO felszólítását, hogy semmiképpen se támogassa Oroszországot, és emlékeztette a nyugati katonai szövetséget, hogy az Egyesült Államok vezette erők voltak azok, amelyek a Jugoszlávia elleni 1999-es támadás során lebombázták belgrádi nagykövetségét.
A kínai nép teljes mértékben át tudja érezni más országok fájdalmát és szenvedését, mert soha nem fogjuk elfelejteni, hogy ki bombázta le nagykövetségünket Jugoszláviában. Nincs szükségünk az igazságszolgáltatásról szóló kioktatásra a nemzetközi jog megsértőitől
– közölte Peking brüsszeli diplomáciai képviseletének szóvivője, reagálva Jens Stoltenberg NATO-főtitkár megjegyzéseire.
A diplomata a NATO-t "hidegháborús maradványnak" bélyegezve azt javasolta, hogy a szervezetnek önvizsgálatot kell tartania, hogy megvizsgálja, hogy terjeszkedésével és katonai műveleteivel hozzájárul-e a világbékéhez és stabilitáshoz.
Stoltenberg kedden Kínát támadta a NATO védelmi minisztereinek rendkívüli ülése előtt. Azt javasolta, hogy Peking "csatlakozzon a világ többi részéhez, és határozottan ítélje el az Oroszország által Ukrajnában végrehajtott brutális inváziót", és azt mondta, hogy Moszkva bármiféle támogatása most abban segítené, hogy "folytassa a háborút, amely halált, szenvedést és hatalmas pusztítást okoz".
A diplomata a NATO-t "hidegháborús maradványnak" bélyegezve azt javasolta, hogy a szervezetnek önvizsgálatot kell tartania, hogy megvizsgálja, hogy terjeszkedésével és katonai műveleteivel hozzájárul-e a világbékéhez és stabilitáshoz.
Stoltenberg kedden Kínát támadta a NATO védelmi minisztereinek rendkívüli ülése előtt. Azt javasolta, hogy Peking "csatlakozzon a világ többi részéhez, és határozottan ítélje el az Oroszország által Ukrajnában végrehajtott brutális inváziót", és azt mondta, hogy Moszkva bármiféle támogatása most abban segítené, hogy "folytassa a háborút, amely halált, szenvedést és hatalmas pusztítást okoz".
Kínának az ENSZ Biztonsági Tanácsának tagjaként kötelessége, hogy ténylegesen támogassa és betartsa a nemzetközi jogot
– tette hozzá.
Oroszország február végén indított ukrajnai hadműveletét részben a NATO keleti irányú terjeszkedésével indokolta. Moszkva szerint ez egyre nagyobb fenyegetést jelentett nemzetbiztonságára, amelyet meg kellett szüntetni, miután az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak hajlandók békésen deeszkalálni a helyzetet. Oroszország azt is közölte, hogy meg kell védenie a kelet-ukrajnai népköztársaságokat az ukrán kormányerők folyamatos támadásaitól.
Peking támogatását fejezte ki Ukrajna területi integritása mellett, de egyetértett Moszkva indoklásával, mondván, hogy a NATO európai terjeszkedése egyértelműen provokatív.
Kína elutasította, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, és bírálta azokat a nemzeteket, amelyek ezt megtették, illegálisnak és a világgazdaságot károsítónak minősítették az ilyen intézkedéseket.
1999. május 7-én éjfél körül egy amerikai B-2 bombázó csapást mért a belgrádi kínai nagykövetségre, három kínai újságíró meghalt és mintegy 20 ember megsebesült. A célzást a CIA végezte, amely később azt állította, hogy egy közeli katonai raktár koordinátáit akarta megadni.
Bill Clinton elnök bocsánatot kért a támadásért, balesetnek nevezve azt.
A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül indította el az 1999-es Jugoszlávia elleni bombázó hadjáratot, ahol Oroszország és Kína is megvétózott minden kísérletet. A katonai akciót azzal indokolták, hogy meg kell védeni a koszovói lázadókat a jugoszláv erők folyamatos támadásaitól.
Oroszország február végén indított ukrajnai hadműveletét részben a NATO keleti irányú terjeszkedésével indokolta. Moszkva szerint ez egyre nagyobb fenyegetést jelentett nemzetbiztonságára, amelyet meg kellett szüntetni, miután az Egyesült Államok és szövetségesei nem voltak hajlandók békésen deeszkalálni a helyzetet. Oroszország azt is közölte, hogy meg kell védenie a kelet-ukrajnai népköztársaságokat az ukrán kormányerők folyamatos támadásaitól.
Peking támogatását fejezte ki Ukrajna területi integritása mellett, de egyetértett Moszkva indoklásával, mondván, hogy a NATO európai terjeszkedése egyértelműen provokatív.
Kína elutasította, hogy szankciókat vezessen be Oroszországgal szemben, és bírálta azokat a nemzeteket, amelyek ezt megtették, illegálisnak és a világgazdaságot károsítónak minősítették az ilyen intézkedéseket.
1999. május 7-én éjfél körül egy amerikai B-2 bombázó csapást mért a belgrádi kínai nagykövetségre, három kínai újságíró meghalt és mintegy 20 ember megsebesült. A célzást a CIA végezte, amely később azt állította, hogy egy közeli katonai raktár koordinátáit akarta megadni.
Bill Clinton elnök bocsánatot kért a támadásért, balesetnek nevezve azt.
A NATO az ENSZ Biztonsági Tanácsának felhatalmazása nélkül indította el az 1999-es Jugoszlávia elleni bombázó hadjáratot, ahol Oroszország és Kína is megvétózott minden kísérletet. A katonai akciót azzal indokolták, hogy meg kell védeni a koszovói lázadókat a jugoszláv erők folyamatos támadásaitól.
0 Megjegyzések