Amint az várható volt, Ukrajna gyors EU-tagsága ügyében a „hogyan mondjunk nemet, hogy az ne fájjon direktben” műveletben állapodtak meg több órányi vita után az uniós vezetők a tegnap éjjeli versailles-i EU-csúcson.
Főként a keleti, Oroszországgal szomszédos, tagállamok szorgalmazták Ukrajna gyors uniós felvételét, vagy legalábbis annak komoly megfontolását, míg néhány nyugati, régebbi tagállam felől (pl. Hollandia, Franciaország) inkább hűvös volt a fogadtatás.
Amint az várható volt, ezt az ellentétet nem is lehetett feloldani a mostani EU-csúcson, így valójában inkább technikai kérdésről ment a vita: utaljanak-e a zárónyilatkozatban direktben az uniós alapszerződés 49. pontjára, ami a csatlakozási kérdéseket rögzíti, vagy inkább csak homályos legyen az utalás és egyébként is pattintsák le az ügyet azzal, hogy az Európai Bizottságnak már gyorsan átküldték vizsgálatra a témát.
Végül utóbbi mellett döntöttek az uniós vezetők, így.
TEHÁT CSAK UTALTAK RÁ, HOGY AZ UKRAJNA ÁLTAL BENYÚJTOTT CSATLAKOZÁSI KÉRELMET AZ UNIÓS ALAPSZERZŐDÉS RELEVÁNS RÉSZEINEK TÜKRÉBEN VIZSGÁLJA MEG AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÉS MAJD VALAMIKOR MONDJON A TAGSÁG KÉRDÉSÉBEN VÉLEMÉNYT – EZ LEGALÁBB HÓNAPOK, DE INKÁBB ÉVEK MÚLVA VÁRHATÓ.
És miután véleményt mond majd a Bizottság, azután válhatna csak tagjelöltté Ukrajna, aztán pedig majd a csatlakozási tárgyalások sikeres lezárása után valamikor taggá – ha minden tagállam egyhangúan befogadja.
Magyarul: egyelőre parkoló pályára került a gyors ukrán-tagság kérdése, hiszen eleve nem is létezik olyan kategória, hogy gyorsított tagfelvétel.
Mindez azt jelenti, hogy rendkívül távol van még Ukrajna az EU-tagságtól, ha egyáltalán valaha is tag lesz belőle. Ennek az Ukrajna számára fájdalmas igazságnak a direkt kimondása helyett inkább olyanokat látunk a zárónyilatkozat negyedik pontjában, hogy a csatlakozási kérelmet gyorsan továbbították az Európai Bizottságnak, illetve „tovább erősítjük kötelékeinket és elmélyítjük partnerségünket, hogy támogassuk Ukrajnát európai útján. Ukrajna a mi európai családunkhoz tartozik”.
Magyarul: Ukrajna közeli és távolabbi jövője abban a „társulási megállapodásban” van, amelyet már megkötött az EU-val, és amelynek keretében a szabadkereskedelem is zajlik számos egyéb könnyítés mellett.
Mindezzel párhuzamosan persze a zárónyilatkozatban további politikai, humanitárius és pénzügyi segítségnyújtást is kilátásba helyeztek az EU-s vezetők, és azt is megígérték, hogy miután vége lesz a háborúnak, szívesen segítik az újjáépítést is. Azt is jelezték, hogy további nyomást helyeznek Oroszországra és Fehéroroszországra a háború mielőbbi véget érése érdekében és belengették, hogy az eddig meghozott súlyos szankciókon túl készek további lépéseket is hozni.
A további anyagi támogatásra vonatkozó ígéret egyrészt azt jelenti, hogy például az ülésen Josep Borrell külügyi főképviselő javaslatára Charles Michel tanácsi elnök is felvetette, hogy
további 500 millió eurót adjanak az Európai Béke Eszköz (EPF) javára
amelyből az eddigi 500 milliós fegyverszállítást és egyéb felszerelés finanszírozását már eldöntötték a vezetők.
A zárónyilatkozat végén továbbá az is fontos, hogy felkérték a
tagállami vezetők a Bizottságot arra, hogy vizsgálja meg Moldova és
Georgia EU-csatlakozási kérelmét is – magyarul itt is legalább több
hónapra parkolópályára tették a gyors válaszadás kérdését.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések