Tekintettel az ukrajnai helyzet alakulására és „Moszkva felelőtlenségére az ukrajnai polgári lakossággal szemben", az Európai Unió további szankciókon dolgozik – jelentette be Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke hétfőn délelőtt Brüsszelben, Mario Draghi olasz miniszterelnökkel folytatott tanácskozása előtt tartott sajtótájékoztatójukon.
Az elnök elmondta: három kemény szankciócsomag van már érvényben Oroszországgal szemben, „arra kell koncentrálni, hogy ne maradjanak kiskapuk, és a szankciók hatása maximális legyen". Mint mondta, „a hatályos büntetőintézkedések valóban harapósak, már tapasztalni lehet az orosz gazdaság (…) zavarait".
Von der Leyen bejelentette: a brüsszeli bizottság kedden javaslatot fog előterjeszteni azzal kapcsolatban, hogyan szabadulhat meg az EU az orosz gáztól, olajtól és széntől való függőségtől. A javaslat szorgalmazni fogja az energiaellátás diverzifikálását, a megújuló energiaforrásokba történő beruházást és a jobb energiahatékonyság megteremtését.
Mario Draghi sajtónyilatkozatában felszólította az Európai Unió tagországait, hogy lehető leggyorsabban hajtsák végre az Oroszországgal szemben kiszabott szankciókat. Reményét fejezte ki, hogy minden tagállam kormánya olyan gyorsan intézkedik a szankciók végrehajtására vonatkozóan, mint az olasz vezetés. Szombaton például az olasz kormány közölte, hogy a helyi hatóságok 143 millió euró értékben villákat és jachtokat foglaltak le a szankciós listán jegyzett öt orosz magas rangú tisztviselőtől.
„Azt látjuk, hogy némely tagállamok, köztük Franciaország, Németország és Olaszország hatékonyan, gyorsan bonyolítják le a szankciós intézkedéseket, míg más tagországok kevésbé" – emelte ki Draghi. Azt is hangsúlyozta, hogy az uniós egység elengedhetetlen ahhoz, hogy kezelni lehessen a válságnak az EU-ra gyakorolt összes következményét, beleértve az ukrán menekülthullámot és az energiabiztonságot. Ukrajna EU-csatlakozási kérelmével kapcsolatban elmondta: Olaszországnak nincs fenntartása ez ellen, de a folyamat hosszú, és összefügg a strukturális reformintézkedésekkel.
Draghi úgy vélte: az ukrán-orosz konfliktus megoldását szorgalmazó diplomáciai erőfeszítések nem jártak eddig eredménnyel, és Oroszország addig fogja folytatni a háborút, míg egész Ukrajna meg nem adja magát, és oroszbarát kormány kerül hatalomra Kijevben.
Az Európa Tanács a szabadságjogok biztosítására szólította fel az orosz hatóságokat
Az orosz hatóságoknak véget kell vetniük a szabadságjogok, köztük a véleménynyilvánítás és a gyülekezés szabadsága példátlan elnyomásának Oroszországban – jelentette ki Dunja Mijatovic, a 47 tagot számláló Európa Tanács (ET) emberi jogi biztosa hétfőn.
Közleményében Mijatovic emlékeztetett arra, hogy a 12 napja tartó háború kezdete óta több mint 13 ezer embert állítottak elő több tucat orosz városban, mert gyakorolták törvényes jogukat a békés tiltakozáshoz. Emellett több mint ötezer további személyt, köztük újságírókat és emberijog-védőket vettek őrizetbe, amiért nemtetszésüket fejezték ki a háborúval kapcsolatban. Tucatnyi független és külföldi médiumot pedig cenzúráztak, betiltottak, letiltottak, vagy arra kényszerítettek, hogy töröljenek minden olyan információt, mely nem a hivatalos forrásokból származik.
Dunja Mijatovic közölte: az orosz parlament számos szigorú rendelkezést fogadott el, amely büntethetővé teszi az orosz hadsereg ukrajnai műveleteiről szóló hamisnak mondott információk terjesztését, az orosz hadsereg lejáratását, illetve minden olyan médiamegjelenést, amely nyilvános tiltakozásokra szólít fel. Az új jogszabályok "akár 15 év börtönnel és súlyos bírságokkal sújtanak, nem hagyva teret a szólásszabadságnak és a háborúval kapcsolatos véleménynyilvánításnak" – emelte ki az ET biztosa.
Az intézkedések negatív hatással vannak az ország emberi jogi helyzetére, továbbá újságírók, emberijog-védők és civil társadalmi aktivisták százait készteti arra, hogy külföldön keressenek menedéket – hívta fel a figyelmet.
Mijatovic felszólította Oroszországot, hogy "azonnal állítsa le" a háborút. "Vessenek véget az emberijog-védőkkel, újságírókkal, aktivistákkal és a háborút ellenző minden állampolgárral szembeni elnyomásnak. Tartsák tiszteletben az emberi jogokat, beleértve a véleménynyilvánítás, a békés gyülekezés szabadságát, összhangban Oroszország nemzetközi és európai emberi jogi kötelezettségeivel" – fogalmazott a politikus.
Az emberi jogi biztos végezetül elismerését fejezte ki az Európa Tanács tagállamainak – köztük kiemelve Lengyelországot – "szívből jövő szolidaritásukért, hogy megfelelő ellátást biztosítanak a menekülteknek". Mijatovic továbbá szorgalmazta, hogy megállapodás szülessen a humanitárius folyosókról a lakóhelyüket elhagyni kényszerülők biztonságos áthaladásának biztosítására.
0 Megjegyzések