„Ukrajnát eszközként akarják használni velünk szemben, ez súlyos fenyegetést jelent Oroszországban” – jelentette ki Vlagyimir Putyin az orosz nemzetbiztonsági tanács nyilvános ülésén. Hétfőn jelentették be, hogy rendkívüli ülést tart a tanács, és megtárgyalja az Ukrajna körül kialakult helyzetet.
Az orosz elnök szerint Oroszország ezért az utóbbi hónapokban „aktivizálta a munkát fő partnereink, a NATO és az Egyesült Államok irányában, hogy megegyezzünk a biztonsági garanciákról és biztosítsuk az ország békés fejlődését.” Putyin szerint a Kreml számára Ukrajna békés fejlődése és a biztonság a prioritás, nem a konfliktus.
„De tisztában vagyunk a jelenlegi helyzettel: ha Ukrajna NATO-tag lesz, akkor az Oroszországot érő fenyegetés sokszorosára nő” – mondta az elnök, hivatkozva a kollektív védelmet biztosító 5-ös cikkelyre. Fegyveres konfliktus szerinte azért lenne, mert a külvilág nem ismeri el a krími népszavazást – amelyre hivatkozva Oroszország 2014-ben elcsatolta a félszigetet Ukrajnától –, így Ukrajna fegyverrel akarná visszaszerezni a Krímet, azaz Oroszország végül a NATO-val kerülne konfliktusba.
Putyin felidézte, hogy 2008-ban Ukrajna és Grúzia végül egy memorandumban meghívót kapott a NATO-tól. Az elnök szerint ez amerikai nyomásra történt, és nincs semmi garancia arra, hogy a szövetség később sem engedne hasonló amerikai nyomásnak.
Putyin hozzátette: az Egyesült Államok egy aláírt dokumentumtól is kész bármikor elállni. „Végülis el kell döntenünk, mi legyen a további lépésünk, kiindulva a jelenlegi helyzetből” – közölte az elnök, majd Szergej Lavrovtól kért értékelést.
Az orosz külügyminiszter azt mondta: az orosz fél követeléseit elutasítják a nyugati partnerek, azaz nem hajlandók elállni a NATO bővítésétől, és attól sem, hogy a katonai szövetség erői visszaálljanak az 1997-es helyzetnek megfelelő vonalakra.
Lavrov megjegyezte, hogy miközben a tárgyalások előfeltételeként a nyugati tárgyalófél azt követeli, hogy Oroszország vonja vissza erőit Moldáviából (a szakadár Dnyesztermenti Köztársaságból), Grúziából (az Oroszország által 2008-ban függetlennek elismert Dél-Oszétiából és Abháziából) és Ukrajnából (a 2014-ben elcsatolt Krímből), addig „nem látható a minszki megállapodás érdemi számonkérése Ukrajnán.”
Lavrov szerint az Egyesült Államok figyelmen kívül hagyja Oroszország legfőbb követelését, még ha más kérdésben hajlandó is engedményekre: ezek a kis- és közepes hatótávolságú rakéták visszavonásával kapcsolatosak, amiben Lavrov szerint valójában nem is esik messze az amerikai és az orosz álláspont.
Azonban „követeléseink nem egy étlapon állnak, amelyből válogatni lehet. Nem is ultimátum, egyszerűen azon alapszik, hogy a kérdéseket csak átfogó módon lehet rendezni” – mondta, megismételve, hogy a NATO bővítésének kérdése nélkül ezek az ügyek nem tárgyalhatók.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Ga
0 Megjegyzések