Putyin ma végleg lealázta Amerikát és Nyugatot: újabb orosz páncélosok vonultak vissza

A Kírmből is visszavonultak támaszpontjaikra az orosz haderő egyes egységei az Ukrajna körüli csapatösszevonások után szerdára virradó éjszaka. Moszkva már második napja rendeli vissza páncálosait, ám az orosz katonai vezetés szerint pusztán arról van szó, hogy az érintett egységek befejezték a hadgyakorlatot, eredetileg is tervezett visszarendelésről van szó.

Oroszország november óta egyre növelte erőit Ukrajna keleti határainál és a 2014-ben elcsatolt Krímen. Az összesen 130 ezresre becsült haderő – amely mellé január végétől Belaruszban is 24-30 ezres haderő sorakozott fel, hivatalosan egy közös hadgyakorlatra – nyugati katonai hírszerzők szerint valójában egy Ukrajna elleni inváziót készített elő.

A támadás kezdetére több időpont is megjelent a sajtóban – a hírek szerint az Egyesült Államok elnöke is megosztotta ezeket tárgyalópartnereivel -, legutóbb február 16-ra jelezték a lehetséges orosz inváziót.

Oroszország visszautasította a feltételezést. A csapatok visszavonását kedden kezdték meg, ezt Moszkva annak bizonyítékaként tálalta, hogy „a nyugati háborús propaganda” alaptalan volt és kudarcot vallott. (Nyugati értelmezés szerint viszont éppen a nyilvánosságra hozott pontos információk késztették arra az orosz felet, hogy a feszültség enyhítése érdekében viszavonja erői egy részét.)

Szerda hajnalban vasúti szerelvényekre helyeztek fel több páncélost, önjáró tüzérségi löveget, amelyek a Krímből a Kercsi-szoros felett húzódó, 2019-ben épített hídon át hagyják el a félszigetet – írta a Ria Novosztyi.

Kedden Vlagyimir Putyin a német kancellárt fogadta Moszkvában. Olaf Scholz és az orosz elnök is az ukrajnai válság békés megoldásának fontosságát hangoztatták. A német vezető tett is olyan kijelentéseket, amelyeket a Kreml örömmel hallott – például arról, hogy Kijevnek is tennie kell a rendezésért a minszki megállapodás szellemében -, de az álláspontok a Moszkva által kiemelt fő kérdésekben nem közeledtek: Oroszország el akarja érni, hogy Ukrajna semmiképp sem lehessen a NATO tagja, a NATO katonai potenciálja és infrastruktúrája húzódjon vissza az 1997-es helyzetnek megfelelően – ez ha jogilag nem is, de gyakorlatilag akarná kiüresíteni a Magyarországot is érintő NATO-bővítéseket -, és, hogy a közepes és kis hatótávolságú rakétákat a felek kölcsönösen vonják hátrébb határaiktól.