Régóta tudjuk, hogy az egészséges és hosszú élet egyik alappillére a megfelelő táplálkozás. Ha egy zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék és sovány húsok fogyasztásán alapuló, optimális étrendet követünk, azzal minden életkorban jól járunk - állítja egy friss tanulmány.
Étrendünk megváltoztatása - különösen, ha arra fiatal korunkban kerül sor - jócskán, akár 13 évvel is meghosszabbíthatja életünket egy friss kutatás eredményei szerint, amelyről a CNN is beszámolt.
A PLOS Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerzői modellezték, hogyan alakulhat a férfiak és a nők várható élettartama korábbi, egészségesnek nem mondható étrendjük gyökeres megváltoztatása után. Amikor a feldolgozott élelmiszerek és vörös húsok túlzott bevitelén alapuló "tipikus nyugati étrend" helyett egy optimalizált étrendet követnek, ahol a hangsúly a zöldség- és gyümölcsfélék, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és diófélék fogyasztásán van.
Elgondolkodtató eredmények
A norvég kutatók tanulmányukhoz meglévő metaanalíziseket és egy átfogó vizsgálat, a Global Burden of Disease Study a világ 204 országára és területére kiterjedő adatbázisát használták. Utóbbi összesen 369 betegséget és sérülést, 286 halálozási okot, és 87 kockázati tényezőt követ figyelemmel.
Ez alapján megállapították, hogy amennyiben egy nő 20 éves kora körül vált a már vázolt, optimális étrendre, az több mint tíz évvel növelheti meg várható élettartamát. Férfiak esetében ez a plusz idő akár 13 év is lehet. A kutatók azt is megerősítették, hogy az egészséges táplálkozáshoz sosincs késő: az idősebb emberek élettartamára is pozítív hatással lehet étrendjük tudatos megváltoztatása. Az eredmények arra utalnak, hogyha egy nő 60 éves korában áll át egy optimális étrendre, azzal nyolc évvel hosszabíthatja meg az életét, míg az ugyanennyi idős férfiak akár kilenc évet is nyerhetnek. A növényi alapú táplálkozás a 80 év felettieknél is 3,5 plusz évet jelenthet - derül ki a tanulmányból.
Miben rejlik a nagy titok?
A hosszú élettartamot leginkább a hüvelyesek (a bab, a borsó és lencse), a teljes kiőrlésű gabonafélék és a diófélék (dió, mandula, pekándió és pisztácia) fogyasztása növelte. Ezek a fehérjén kívül rengeteg vitamint, ásványi anyagot, antioxidánst és egészséges zsírokat rejtenek. Rendszeres fogyasztásuk a szekemberek szerint összefüggésbe hozhatók a krónikus betegségek kialakulásának alacsonyabb kockázatával. Ahogy a vörös- és feldolgozott húsfélék étrendből való kiiktatása is.
"Régóta ismert, hogy az étrend minőségének javítása csökkentheti a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát. Ez pedig magasabb várható élettartamot jelent" - foglalta össze David Katz orvos, ismert táplálkozásszakertő, aki ugyan a tanulmányban nem vett részt, ám számos publikációja megjelent már arról, hogy az elfogyasztott ételek miként befolyásolják életminőségünket. Katz ugyanakkor leszögezte: amit a tanulmány szerzői "optimális" étrendként definiálnak, az valójában nem egészen optimális, csak sokkal jobb, mint az emberek többsége által követett "tipikus" étrend.
A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozáson kívül természetesen számos más tényező befolyásolhatja várható élettartamunkat életkörülményeinktől kezdve egészen a mentális egészségünkig.
Étrendünk megváltoztatása - különösen, ha arra fiatal korunkban kerül sor - jócskán, akár 13 évvel is meghosszabbíthatja életünket egy friss kutatás eredményei szerint, amelyről a CNN is beszámolt.
A PLOS Medicine című szaklapban megjelent tanulmány szerzői modellezték, hogyan alakulhat a férfiak és a nők várható élettartama korábbi, egészségesnek nem mondható étrendjük gyökeres megváltoztatása után. Amikor a feldolgozott élelmiszerek és vörös húsok túlzott bevitelén alapuló "tipikus nyugati étrend" helyett egy optimalizált étrendet követnek, ahol a hangsúly a zöldség- és gyümölcsfélék, a hüvelyesek, a teljes kiőrlésű gabonafélék és diófélék fogyasztásán van.
Elgondolkodtató eredmények
A norvég kutatók tanulmányukhoz meglévő metaanalíziseket és egy átfogó vizsgálat, a Global Burden of Disease Study a világ 204 országára és területére kiterjedő adatbázisát használták. Utóbbi összesen 369 betegséget és sérülést, 286 halálozási okot, és 87 kockázati tényezőt követ figyelemmel.
Ez alapján megállapították, hogy amennyiben egy nő 20 éves kora körül vált a már vázolt, optimális étrendre, az több mint tíz évvel növelheti meg várható élettartamát. Férfiak esetében ez a plusz idő akár 13 év is lehet. A kutatók azt is megerősítették, hogy az egészséges táplálkozáshoz sosincs késő: az idősebb emberek élettartamára is pozítív hatással lehet étrendjük tudatos megváltoztatása. Az eredmények arra utalnak, hogyha egy nő 60 éves korában áll át egy optimális étrendre, azzal nyolc évvel hosszabíthatja meg az életét, míg az ugyanennyi idős férfiak akár kilenc évet is nyerhetnek. A növényi alapú táplálkozás a 80 év felettieknél is 3,5 plusz évet jelenthet - derül ki a tanulmányból.
Miben rejlik a nagy titok?
A hosszú élettartamot leginkább a hüvelyesek (a bab, a borsó és lencse), a teljes kiőrlésű gabonafélék és a diófélék (dió, mandula, pekándió és pisztácia) fogyasztása növelte. Ezek a fehérjén kívül rengeteg vitamint, ásványi anyagot, antioxidánst és egészséges zsírokat rejtenek. Rendszeres fogyasztásuk a szekemberek szerint összefüggésbe hozhatók a krónikus betegségek kialakulásának alacsonyabb kockázatával. Ahogy a vörös- és feldolgozott húsfélék étrendből való kiiktatása is.
"Régóta ismert, hogy az étrend minőségének javítása csökkentheti a krónikus betegségek és a korai halálozás kockázatát. Ez pedig magasabb várható élettartamot jelent" - foglalta össze David Katz orvos, ismert táplálkozásszakertő, aki ugyan a tanulmányban nem vett részt, ám számos publikációja megjelent már arról, hogy az elfogyasztott ételek miként befolyásolják életminőségünket. Katz ugyanakkor leszögezte: amit a tanulmány szerzői "optimális" étrendként definiálnak, az valójában nem egészen optimális, csak sokkal jobb, mint az emberek többsége által követett "tipikus" étrend.
A kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozáson kívül természetesen számos más tényező befolyásolhatja várható élettartamunkat életkörülményeinktől kezdve egészen a mentális egészségünkig.
0 Megjegyzések