A finom, vajas ízű kis magot érdemes olykor beépíteni az étkezésekbe.
A fenyőmag finom csemege, ami itthon is egyre több helyen kapható. Az olasz és az ázsiai konyha kedvelt összetevője, az ínycsiklandó pesztó lelke.
Szívbarát zsírokban, értékes tápanyagokban gazdag, fogyasztása többféleképpen is támogathatja a szervezetet, így érdemes lehet olykor feldobni vele az ételeket.
A fenyőmag vajas ízű és fehér. Itthon leginkább a mandulafenyő hosszúkás magjával találkozni, bár sok fenyőfajtáé ehető, de van, amelyik olyan apró, hogy nem éri meg a vesződséget a tobozból történő begyűjtése. Átlagosan legalább 25 évre van szükség ahhoz, hogy a fák ehető magot teremjenek, az összegyűjtésük után a magok héját eltávolítják. A begyűjtés körülményes folyamat, ez a termék árán is megmutatkozik.
A konyhában többféleképpen is felhasználható, pirítva vagy őrölve, de még nyersen is fogyasztható. Szórhatod salátára, bazsalikom, fokhagyma, parmezán és olívaolaj hozzáadásával finom pesztót is készíthetsz belőle. Édes és sós süteményekben is megállja a helyét.
A fenyőmag kalóriadús finomság, egy adag, körülbelül 28 gramm 191 kalóriát jelent, ennek nagyja zsírból származik. A csemege zsírtartalma magas, azonban többnyire szívbarát zsírokról van szó, elenyésző benne a transzzsírsav.
A pinolénsav, amit a fenyőmagból nyernek ki, többszörösen telítetlen zsírsav, ami csökkentheti az LDL-koleszterin szintjét a vérben. Ez a koleszterinfajta tehető felelőssé többek között az érelmeszesedésért, emelkedett szintje tehát hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Állatkísérletek szerint a pinolénsav arra ösztökélheti a májat, hogy több LDL-koleszterint vegyen fel a vérből.
A fenyőmag támogathatja az agy egészségének megőrzését, ehhez ugyanis omega-3-zsírsavakra is szükség van, ami megtalálható a táplálékban. Önmagában fenyőmag evésével nem lehet fedezni a szervezet igényét, változatos, halakat is tartalmazó étrenddel viszont igen.
A szénhidrátanyagcsere-zavarral, inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel élők számára jó hír, hogy a magok, beleértve a fenyőmagot is, egyes vizsgálatok alapján javíthatják az inzulinérzékenységet és az éhomi vércukorszintértékeket. Ennek alátámasztására kifejezetten a fenyőmaggal kapcsolatos biztató kísérletek is léteznek.
28 gramm fenyőmag a napi ajánlott mangánbevitel egészét fedezi, és bár a mangánról többnyire kevés szó esik, az ásványi anyag képes a szabad gyökök megkötésére, tehát antioxidáns hatású, alacsony szintje pedig kapcsolatba hozható a cukorbetegséggel. A mangán mellett a fenyőmag magnéziumot, vasat, cinket, kalciumot, E- és K-vitamint is tartalmaz.
A finomságot magas kalóriatartalma ellenére a diétázók is beépíthetik az étrendjükbe. A fenyőmag tartalmasabbá, laktatóbbá teheti a salátákat, krémleveseket, hosszabb jóllakottságot biztosíthat. Kisétkezésekre, gyümölcsök, zöldségek mellé választva is segíthet a testsúly kordában tartásában. Természetesen, akárcsak a többi magot, mértékkel javasolt fogyasztani.
A fenyőmag finom csemege, ami itthon is egyre több helyen kapható. Az olasz és az ázsiai konyha kedvelt összetevője, az ínycsiklandó pesztó lelke.
Szívbarát zsírokban, értékes tápanyagokban gazdag, fogyasztása többféleképpen is támogathatja a szervezetet, így érdemes lehet olykor feldobni vele az ételeket.
A fenyőmag vajas ízű és fehér. Itthon leginkább a mandulafenyő hosszúkás magjával találkozni, bár sok fenyőfajtáé ehető, de van, amelyik olyan apró, hogy nem éri meg a vesződséget a tobozból történő begyűjtése. Átlagosan legalább 25 évre van szükség ahhoz, hogy a fák ehető magot teremjenek, az összegyűjtésük után a magok héját eltávolítják. A begyűjtés körülményes folyamat, ez a termék árán is megmutatkozik.
A konyhában többféleképpen is felhasználható, pirítva vagy őrölve, de még nyersen is fogyasztható. Szórhatod salátára, bazsalikom, fokhagyma, parmezán és olívaolaj hozzáadásával finom pesztót is készíthetsz belőle. Édes és sós süteményekben is megállja a helyét.
A fenyőmag kalóriadús finomság, egy adag, körülbelül 28 gramm 191 kalóriát jelent, ennek nagyja zsírból származik. A csemege zsírtartalma magas, azonban többnyire szívbarát zsírokról van szó, elenyésző benne a transzzsírsav.
A pinolénsav, amit a fenyőmagból nyernek ki, többszörösen telítetlen zsírsav, ami csökkentheti az LDL-koleszterin szintjét a vérben. Ez a koleszterinfajta tehető felelőssé többek között az érelmeszesedésért, emelkedett szintje tehát hozzájárulhat a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásához. Állatkísérletek szerint a pinolénsav arra ösztökélheti a májat, hogy több LDL-koleszterint vegyen fel a vérből.
A fenyőmag támogathatja az agy egészségének megőrzését, ehhez ugyanis omega-3-zsírsavakra is szükség van, ami megtalálható a táplálékban. Önmagában fenyőmag evésével nem lehet fedezni a szervezet igényét, változatos, halakat is tartalmazó étrenddel viszont igen.
A szénhidrátanyagcsere-zavarral, inzulinrezisztenciával, cukorbetegséggel élők számára jó hír, hogy a magok, beleértve a fenyőmagot is, egyes vizsgálatok alapján javíthatják az inzulinérzékenységet és az éhomi vércukorszintértékeket. Ennek alátámasztására kifejezetten a fenyőmaggal kapcsolatos biztató kísérletek is léteznek.
28 gramm fenyőmag a napi ajánlott mangánbevitel egészét fedezi, és bár a mangánról többnyire kevés szó esik, az ásványi anyag képes a szabad gyökök megkötésére, tehát antioxidáns hatású, alacsony szintje pedig kapcsolatba hozható a cukorbetegséggel. A mangán mellett a fenyőmag magnéziumot, vasat, cinket, kalciumot, E- és K-vitamint is tartalmaz.
A finomságot magas kalóriatartalma ellenére a diétázók is beépíthetik az étrendjükbe. A fenyőmag tartalmasabbá, laktatóbbá teheti a salátákat, krémleveseket, hosszabb jóllakottságot biztosíthat. Kisétkezésekre, gyümölcsök, zöldségek mellé választva is segíthet a testsúly kordában tartásában. Természetesen, akárcsak a többi magot, mértékkel javasolt fogyasztani.
0 Megjegyzések