Véres csütörtök: a nap, amikor vér folyt a Kossuth téren

1956. október 25-én magyar és szovjet fegyveres alakulatok nyitottak tüzet a békés és fegyvertelen tömegre a Parlament előtt.

Az 1956-os forradalom során a Parlament épülete előtt történt sortűzben máig sem tudni pontosan, hány tüntető vesztette életét. A Kossuth téren összegyűlt tömeg vegyes összetételű, civil tüntetőkből állt. A férfiak mellett asszonyok, gyermekek, idős emberek álltak. A vérengzés híre fontos szerepet töltött be abban, hogy az ország és Budapest népe a forradalom, a fegyveres harc oldalára állt. Ez volt a forradalom legvéresebb budapesti eseménye, amit az 1956. október 25-ei „véres csütörtök” néven vált ismerté.

Nem tudjuk, hányan vesztették életüket ezen a napon a Parlament előtti mészárlásban. Vannak, akik száz alattira becsülik, de egyes vélemények szerint a sebesüléseikbe később elhunytakkal együtt akár az ezret is megközelíthette az áldozatok száma. Vannak visszaemlékezések tetemekkel megrakott teherautókról, amelyek titokban szállították a halottakat a temetőkbe. Nem tudhatjuk a teljes igazságot, de egy biztos: október 25-én a Kossuth téren egyértelművé vált, a hatalom a brutális eszközöktől sem visszariadva akarja a felkelést leverni.

A Kahler Frigyes jogtörténész vezetése alatt felállított tényfeltáró bizottság arra a megállapításra jutott, hogy a mészárlás mintegy jeladás volt a fegyveres erők számára, amelyek ezt követően – a pártvezetés október 28-án kezdődő fordulatáig – igyekeztek könyörtelenül leszámolni a szovjet hadsereg által támogatott diktatúra elleni helyi megmozdulásokkal.

Máig nem tudni egészen pontosan, ki és hogyan kezdte a lövöldözést. 11 óra körül sortüzek dördültek, repeszgránátok csapódtak a téren álló fegyvertelen emberek, nők, férfiak, gyerekek, idősek és fiatalok közé. Állítólag a magyar katonák szimpátiáját, a szovjetek barátkozását látva, a KGB helyszínen tartózkodó elnöke, Ivan Alekszandrovics Szerov adta ki a tűzparancsot. Hamar híre ment, hogy az ÁVH lövetett a tömegbe, ettől kezdve a népharag brutális erővel fordult az államvédelmisek ellen.

A túlélők kezdeményezésére 2001-ben állíttatta a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium az 1956-os parlamenti sortűz áldozatainak emlékjelét a minisztérium épületének árkádjai alá.

Goda Krisztina Szabadság, szerelem című játékfilmjében, amely az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulójára készült, a véres csütörtök Parlament előtti jelenetei is megelevenedtek.