Hirdessen itt

Vérző fogíny, gyakori fáradtság is jelezheti az alacsony vérlemezkeszámot: mi okozhat trombocitopéniát?


Az alacsony vérlemezkeszám ijesztő tünetekkel járhat, hátterében változatos okok húzódhatnak meg.


Olykor mindenkivel előfordul, hogy észrevesz magán egy-egy kék vagy lila foltot, és nem nagyon tudja felidézni, hogy hogyan is történt pontosan a baleset. Amennyiben viszont egyre gyakoribbá válik a jelenség, egészen kis behatásra is megjelennek az elszíneződések, érdemes megvizsgálni, hogy nincs-e valamilyen egészségügyi probléma a háttérben.

A könnyen kialakuló véraláfutások oka lehet az alacsony vérlemezkeszám, azaz a trombocitopénia is. Milyen jelek utalhatnak még az állapotra, és mik vezethetnek a kialakulásához?


Nem csak véraláfutásokat okoz

A trombociták, más néven vérlemezkék a véralvadás folyamatában töltenek be kulcsfontosságú szerepet. Normális esetben az ember vérében mikroliterenként 150-350 ezer vérlemezke található. Trombocitopénia fennállásakor ez a szám 150 ezer alá csökken.

Kismértékű csökkenés még nem feltétlenül jár látványos tünetekkel, éppen ezért sokan nem is tudják, hogy érintettek, ám a nagy fokú hiány megnöveli a belső vérzések kialakulásának kockázatát. A legjellemzőbb tünetek közé a következők tartoznak:

👉 könnyen kialakuló, esetenként nagy kiterjedésű véraláfutások (purpura),
👉 apró, pontszerű, lilás-pirosas bevérzések, többnyire a lábszáron (petechia),
👉 fogínyvérzés, gyakori orrvérzés,
👉 sebesülések után nehezebben áll el a vérzés,
👉 vér a vizeletben vagy a székletben,
👉 szokatlanul erős menstruáció,
👉 fáradtság.


A fenti tünetek észlelésekor érdemes felvenni a kapcsolatot orvossal, a szűnni nem akaró vérzés pedig minden esetben egészségügyi szaksegítséget igényel! A nagyon alacsony vérlemezkeszám emésztőrendszeri, valamint agyvérzést is okozhat, ami végzetes kimenetelű is lehet.

Mitől alakulhat ki?

A trombocitopénia hátterében változatos kórképek húzódhatnak meg, ritkán ugyan, de örökletes tényezők is szerepet játszhatnak a kialakulásában. Előfordulhat, hogy a csontvelő nem termel elegendő vérlemezkét, ennek oka lehet például leukémia, illetve a nyirokrendszer daganatos megbetegedése, azaz limfóma, a vérszegénység egyes fajtái, vírusfertőzések, egyebek mellett a hepatitis C, kemoterápia vagy nagy mennyiségű alkohol fogyasztása. Amennyiben a szervezetben képződő ellenanyagok pusztítják a vérlemezkéket, ám az autoimmun állapot pontos okai nem ismertek, idiopátiás trombocitopéniás purpurának nevezik a problémát, ez gyerekeknél gyakoribb.

Alacsony értékekhez vezet, ha a trombociták fennakadnak a megnagyobbodott lépben, továbbá ha károsodnak, fokozódik a lebontásuk a szervezetben. Utóbbi bekövetkezhet súlyos bakteriális fertőzésekben, autoimmun kórképekben, például lupus (szisztémás lupus erythematosus, SLE) kísérőjeként, illetve egyes gyógyszerek, heparin, görcsoldók hatására.

Az utóbbi hónapokban leginkább a Vaxzevria- (korábban AstraZeneca) vakcinával kapcsolatban került szóba az alacsony vérlemezkeszám, illetve az ahhoz társuló vérrögképződés, amit az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a nagyon ritka mellékhatások közé sorolt. Ugyanakkor azt ajánlják, hogy azok, akik megkapták az oltást, majd az azt követő három hétben légszomjat, mellkasi fájdalmat, a lábak duzzadását és fájdalmát, zavaros látást vagy erős fejfájást, illetve szokatlan véraláfutásokat tapasztalnak, minél előbb forduljanak szakemberhez.

A trombocitopénia kezelése az állapot súlyosságától és okától függ, történhet gyógyszeres, illetve műtéti úton, egyes esetekben pedig vér- és vérlemezke-transzfúzióra is szükség lehet.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések