A Transzparens Újságírásért Alapítvány elemzése alapján az egész történet inkább tűnik egy összehangolt kampánynak, mint valódi szenzációnak.


Az elmúlt napok legolvasottabb hírei közt van – Cseh Katalin ügye mellett – az állítólagos lehallgatási botrány. A Transzparens Újságírásért Alapítvány részletesen elemezte az izraeli kémszoftverről szóló hírek médiafolyamatait, a történet interpretációját, időbeli és felületek közti eloszlását, és arra jutott, hogy

az egész sokkal inkább egy tudatosan felépített, összehangolt médiakampány benyomását kelti, mint egy valódi médiaszenzációét

– hívta fel a figyelmet az elemzésre a Mandiner.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány felidézi, hogy július 16-án jelentette be a Direkt36 és a Telex, hogy a jövőben a 444.hu helyett a Direkt36 szerkesztősége a Telex felületén fogja publikálni oknyomozó cikkeit. Alig pár nappal később azonnal e látszólagos szenzációval kezdték közös munkájukat. A nem kormánypártinak tartott sajtóval kapcsolatban régóta fennáll az a feltételezés, hogy a politikailag fontosnak tartott ügyekkel kapcsolatban – mint például a Borkai-üggyel kapcsolatban az önkormányzati választási kampány során – összehangoltan és megszervezetten reagálnak a különböző sajtótermékek.

Időzített bombák, összehangolt támadás

Elsőként azt vizsgálták, hogy melyik sajtótermék mikor számolt be a hírről. A hír alapját képező adatbázis megszerzése a médiumok állítása szerint egy nemzetközi nyomozás eredménye, amelyben összesen 17 szerkesztőség – köztük a Washington Post, a Guardian, a Süddeutsche Zeitung, a Die Zeit és a Le Monde – vett részt.

Magyarországról a Direkt36 dolgozott a projektben, de még így is életszerűtlen, hogy a Direkt36-tal együttműködő Telex nem tervezetten publikálta mindössze egy órával a hír külföldi sajtóban történő megjelenését követően az erről szóló cikket. Főleg, hogy az említett írás egy a rendkívül hosszú, 42 ezer karakteres, jól megszerkesztett, grafikákkal tarkított elemzés. (A The Guardian például 2021. 07. 18-án, vasárnap, 17:00 órakor írt először az ügyről, míg a Telex ugyanaznap 18:01-kor.)

Ezzel szemben érdekes jelenség az, ahogy

a különböző, nem kormánypártinak tartott médiumok menetrendszerűen pontosan ugyanazokat az altémákat járták körül az üggyel kapcsolatban, ráadásul rendkívül rövid időn belül.

A lenti táblázatban összefoglalták, hogy négy népszerű, tipikusan nem kormánypártinak tartott hírportál milyen ütemben számolt be a kezdetben tipikusnak számító négy részhírről.


Ebből a táblázatból jól látszik például az, hogy a Telex, a 444, a 24.hu és a HVG is még vasárnap este, pár órán belül reagált az alaphír megosztásával. De az is érdekes, hogy ezenkívül a Varga Judit korábbi interjújáról, a nemzetbiztonsági bizottság összehívásáról és Edward Snowden az üggyel kapcsolatos nyilatkozatáról, tehát a hírrel kapcsolatos további három kreatív tartalomról még aznap este vagy legkésőbb másnap délelőtt írt mind a négy hírportál.

Az elemzés is megjegyzi, hogy a kormánypártinak tartott hírportálok közül elsőként a Mandiner reagált az ügyre. A lap vasárnap este 23:00 órakor, tehát kevesebb mint öt órával az első magyarországi hír megjelenését követően írt a témáról. Nem mellékes az ügy időzítése: a hétfő reggel az újságírói szakmában tipikusan az egyik legnagyobb olvasottságot jelentő idősávnak számít.

A Pesti Hírlap például hétfőn reggel címlapon hozta a hírt „Az állam a megfigyelés mögött?” címmel. Nem tudni, mikor van náluk a lapzárta, de az biztos, hogy amennyiben mindez nem volt előre bekészítve, nagyon gyorsan sikerült összerakniuk egy vezető anyagot.

Névadással tematizálnak

A közélet tematizálásának központi kérdése, hogy egy komplex ügyet hogy tud a média egy-egy tábora minél egyszerűbben elmagyarázni az olvasóknak. Ennek kulcsa, hogy egy adott ügynek minél gyorsabban sikerüljön egy egyszerű, könnyen megjegyezhető elnevezést adni, és azt általánosan elterjeszteni. Így volt a Munka Törvénykönyvének 2018-as módosításával, amelyet az ellenzék sikerrel vitt „rabszolgatörvény” néven a köztudatba,

és így próbálták meg a „homofób törvény” nevet ráragasztani a gyermekvédelmi törvényre.

Az izraeli kémszoftver ügyét a 444.hu már vasárnap este megjelent második cikkében megfigyelési botrányként emlegette. Ez meglehetősen elhamarkodottnak tűnik, pár órával egy igencsak bizonytalan megítélésű és értelmezésű történés első magyarországi híradását követően. A Pegasus-ügy, megfigyelési botrány címek elég hamar a legnépszerűbbek közé kerültek a nem kormánypártinak tartott portálokon.

Manipulatív tálalás

Érdemes megfigyelni az ügy tálalását az egyes sajtótermékekben. A hírről elsőként beszámoló Telex még így fogalmazott: „Lelepleződött egy durva izraeli kémfegyver, az Orbán-kormány kritikusait és magyar újságírókat is célba vettek vele”. Ezzel az óvatos megfogalmazással szemben

a 444.hu már így vette át a hírt: „Újságírókat, ellenzékinek gondolt közéleti szereplőket hallgat le a kormány”.

Tényként közölték azt a ma sem bizonyított állítást, hogy a magyar kormány áll az állítólagos lehallgatás mögött. Érdekesség, hogy később ezt meg is változtatták egy sokkal óvatosabb címre:


Nem lankadhat az érdeklődés

A médiakampányok egyik kulcsa a témakövetés, a sztori állandó frissítése. Ezt segíti az, hogy ha időnként újabb és újabb oldalait, mellékszálait mutatják be a történetnek. Ezek az úgynevezett szekunder tartalmak az emberek érdeklődését tartják szinten, elnyújtva az időben a téma hatását.

Ilyen szekunder tartalom volt például a 444.hu-n megjelent hír Varga Judit interjújáról: „Varga Judit először teátrálisan felháborodott, majd a kérdés és a válasz törlését kérte egy interjúban, amiben azt firtatták, hogy adna-e engedélyt újságírók és ellenzékiek megfigyelésére”. Ezt természetesen széles körben átvették a nem kormánypárti médiumok.

Az okosan megfogalmazott és jól időzített cikkből csak sokadik olvasás után lesz világos, hogy valójában egyáltalán nem biztos, hogy van bármi köze a Pegasus-ügyhöz.

Annyi történt, hogy a Le Monde francia lap egyik újságírója valamikor a múltban a Pegasus-ügytől függetlenül interjút készített a magyar igazságügyi miniszterrel, ahol többek között arról is kérdezte, hogy ha valaki azt kérné tőle, hogy hallgassanak le egy újságírót vagy egy politikai ellenfelet, elfogadná-e ezt a kérést. Varga az interjúban visszautasította a kérdést, majd a Washington Post beszámolója szerint másnap kérés érkezett a szerkesztőséghez a miniszter irodájától, hogy töröljék azt és Varga Judit válaszát az interjúból.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány a következő kérdésekkel kereste meg a 444.hu szerkesztőségét:

👉 Milyen közvetlen bizonyítékok alapján állította a 444.hu, hogy a Pegasus-ügy mögött a magyar kormány áll? Milyen okból változtatták meg később ezt a címben közölt állítást?
👉 Van tudomásuk arról, hogy a Le Monde francia lap mikor készítette Varga Judittal a 444.hu által is hivatkozott interjút, és hogy ennek volt-e bármi köze a Pegasus-ügyhöz?
👉 Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni az állítólagos megfigyelési ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásával kapcsolatban?


Kérdéseikre eddig nem érkezett válasz.


A Telex címlapján hétfő reggel 5 vezető cikk is a Pegasus-üggyel kapcsolatos

Szintén érdekes és példaértékű jelenség az is, hogy a Telexen a Pegasus-ügy kirobbanásának reggelén, 8:00 órakor vélhetően időzítve megjelent egy „Hogyan tudják feltörni a telefonomat és mit tehetek ellene?” című, szintén elég hosszú, tech-életmód jellegű, jó tanácsok típusú cikk.

A Transzparens Újságírásért Alapítvány ezt követően az alábbi kérdéseket küldte a Telex szerkesztőségének:

👉 Milyen megfontolásból időzítették az emberek megfigyeléstől való félelmére építő cikket a Pegasus-ügy reggelére?
👉 Miért döntöttek úgy, hogy Orbán Viktort rakják a kiemelt képre a Pegasus-ügyet kirobbantó cikkükben, amikor nincs bizonyított köze az ügyhöz?
👉 Számos nem kormánypártinak tartott médium meglepően rövid idő alatt kezdett el egyhangúan botrányként hivatkozni az állítólagos megfigyelési ügyre. Történt bármilyen egyeztetés a szerkesztőségek között a hír kommunikálásával kapcsolatban?


Kérdéseikre eddig nem érkezett válasz.

Kampányüzemmódra kapcsolva

Az kormánykritikus ezalenyeg.hu internetes portál teljes kampányüzemmódra kapcsolt: gyakorlatilag országos egyéni választókerületi szinten más-más címmel közlik ugyanazt a hírt. Habár nem nyert bizonyítást az az állítás, hogy a kormánynak valóban köze lenne a lehallgatáshoz, az ellenzéki portál már a potenciális helyi kormánypárti politikusokat is bevonja az ügybe. Nem beszélve arról, hogy ezek a cikkek azt sugallják, hogy a kormánypárti politikusok bármelyik polgárt lehallgathatják.


A közösségi média hátszele

A közösségi média trendjeit ismerők nyilván azt is jól látják, hogy a Pegasus-üggyel kapcsolatos anyagok igen jól mennek ezeken a felületeken. Érdekes, hogy az ún. fact-checkerek egyes sztorikkal kapcsolatban kínosan ügyelnek az állítások bizonyítottságára, a megfigyelési üggyel kapcsolatban azonban teljesen ignorálják azt a tényt, hogy minden állítás és feltételezés egy a köz számára eddig teljesen ismeretlen és hozzáférhetetlen adatbázison alapul.

Míg a Hunter Biden-üggyel kapcsolatos híreket az orosz titkosszolgálat dezinformációs kampányaként hivatkozva törölték a felületekről, most egy nem publikus adatbázison alapuló bizonyítatlan értesüléseket engednek terjedni. Mindezt ráadásul annak ellenére hogy mind az NSO, mint érintett cég, mind az összes érintett kormány, köztük a magyar kormány is kategorikusan tagadja a történteket. Vajon a Facebook és a Twitter miért nem címkézi megerősítetlen információként a fenti cikkeket?