A lédús gyümölcsök nyáron különösen jólesnek, azonban nem szabad megfeledkezni a vércukorszintre gyakorolt hatásukról!
Az igazi, forró nyár beköszöntével a legtöbben egyre kevésbé kívánják a nehéz, zsíros és olajos fogásokat, így gyakrabban kerül az asztalra friss és egészséges zöldség és gyümölcs. Ezek a finomságok ilyenkor hűsítenek, és a folyadékpótlásban is az ember segítségére lehetnek.
A rostokban és fontos vitaminokban, ásványi anyagokban gazdag táplálékok egész évben az étrend hangsúlyos részét kell, hogy képezzék, így van ez a cukorbetegek és inzulinrezisztenciások esetében is, ám náluk a gyümölcsök fogyasztásával kapcsolatban néhány szempontot mérlegelni kell ahhoz, hogy ne következzenek be nagyobb kilengések a vércukorszintben.
A szénhidrátanyacsere-zavarral élőknek nemcsak az egyébként egészségtelennek tartott élelmiszerekkel kell vigyázniuk, hanem például a számos pozitív hatással rendelkező, ám magas cukortartalmú gyümölcsökkel is. Ezek ugyanis erőteljes inzulinválaszt válthatnak ki, illetve gyorsan felszívódva hirtelen megemelhetik a vércukorszintet, ami pedig a cukorbetegeknek és az inzulinrezisztenciásoknak kerülendő. Azt, hogy az adott élelmiszer hogyan hat a vércukorszintre, egyebek mellett a glikémiás index mutatja meg, ami 0-100-ig sorolja a táplálékokat. A magas glikémiás index gyorsan felszívódó szénhidrátokra utal, és gyors vércukor-, valamint inzulinszint-emelkedésre enged következtetni, amit aztán rendszerint a vércukorszint esése és rövid időn belül kialakuló éhségérzet követ.
Figyelembe kell venni viszont, hogy a glikémiás index azt nem mutatja meg, hogy mennyi szénhidrátot tartalmaz a táplálék, és a felszívódást további tényezők is befolyásolják, például az elkészítés módja vagy az, hogy milyen más élelmiszerekkel együtt fogyasztják az ételt, gyümölcsöknél pedig az érettség is lényeges.
A szakemberek szerint a legtöbb gyümölcs cukorbetegség esetén is engedélyezett, viszont számolni kell a szénhidráttartalmukkal, illetve érdemes okosan társítani és jól időzíteni őket. A következő, nyáron a boltok polcain csábító finomságok valamelyest nagyobb odafigyelést igényelnek.
Görögdinnye
A nyár slágere vitathatatlanul a mézédes, jól lehűtött, lédús görögdinnye, azonban a glikémiás indexe 75, ami magasnak számít. 10 dekagramm görögdinnye körülbelül 7,2 gramm szénhidrátot tartalmaz, ebből 6,2 gramm cukor. Kalóriatartalma alacsony, a nagy melegben folyadékpótláshoz kitűnő választás, ám a mennyiségre mindenképp oda kell figyelni!
Sárgadinnye
A sárgadinnye szénhidráttartalma kicsit magasabb, mint a piros változaté, ám a glikémiás indexe valamelyest kedvezőbb, 65.
Mangó
Itthon is egyre elterjedtebb a mangó, smoothie-k, turmixok, sütemények kedvelt hozzávalója, szezonja áprilistól augusztusig tart, hozzánk többnyire éretlen formában érkezik. Glikémiás indexe 51, szénhidráttartalma viszont jelentős, 10 dekagramm esetén 46 gramm.
Ananász
Az ananász talán az egyik legédesebb gyümölcs, éppen ezért nagy népszerűségnek is örvend. 10 dekagramm szénhidráttartalma 11,7 gramm, ebből 9,9 gramm a cukor. 59-es glikémiás indexe alapján a középmezőnybe tartozik, tehát nem biztos, hogy mindenkinél nagy vércukorszint-emelkedést vált ki a mennyiség. Ugyanakkor a nyers változatot érdemes választani, hiába kényelmes és időtakarékos megoldás a konzerv, az a legtöbbször édesített, így a címkét minden esetben ajánlott átböngészni.
Aszalt gyümölcsök
Az aszalt gyümölcsök egész évben finom nassolnivalót jelentenek, de koncentráltan, nagy mennyiségben tartalmaznak szénhidrátot, sőt gyakran még édesítik is őket. Fogyasztásuk általában nem javasolt a szénhidrátanyagcsere-zavarral élők számára. Diákcsemegében, péksüteményekben, fagylaltokban is felbukkanhatnak.
Banán
Egy közepes méretű banán körülbelül 24 gramm szénhidrátot tartalmaz, ebből 14,4 gramm cukor. Glikémiás indexe 52, azonban minél érettebb, annál gyorsabb a felszívódása.
Szőlő
Bár a szőlő szezonja hivatalosan az ősz beköszöntével kezdődik, a nyári hónapokban már bőven találkozni vele a boltok polcain. Hiába sokak kedvence, sajnos magas szénhidráttartalma miatt a cukorbetegeknek és az inzulinrezisztenciásoknak általában nem ajánlott a fogyasztása. 10 dekagramm szőlőben körülbelül 17,2 gramm szénhidrát van, ebből 15,5 gramm cukor.
Mire kell még figyelni?
Általánosságban elmondható, hogy a gyümölcsök fogyasztásánál az egyéni érzékenység sokat nyom a latban. Az érintettek egy idő után többnyire érzik, hogy melyek azok az élelmiszerek, amelyek jelentős vércukorszint-emelkedést idéznek elő náluk, ez segít az elkerülésükben.
A gyümölcsöket lehetőség szerint délután ajánlott beiktatni, az uzsonna részeként. Ilyenkor akár az inzulinrezisztenciával élők is ehetnek gyors felszívódású szénhidrátot magában, de ez a személyre szabott diétától függ. Az inzulinérzékenység reggel és késő délután a legkisebb, így például a reggelire megevett ugyanakkora mennyiségű görögdinnye valószínűleg nagyobb vércukorszint-emelkedést vált ki, mint az uzsonna idején elfogyasztott.
A gyümölcsök felszívódása nem csak akkor lesz gyorsabb, ha már érettebbek, akkor is, ha feldolgozzák, például leturmixolják, pürésítik, aprítják vagy épp megfőzik őket, így a legjobb nyersen falatozni belőlük. A felszívódásuk lassítható lassú felszívódású szénhidrátok társításával, például teljes kiőrlésű cukormentes keksszel vagy olajos magvakkal, ám ezek szénhidrát- és adott esetben kalóriatartalmával szintén számolni kell.
A bogyós gyümölcs jó választás
Bizonyos gyümölcsök cukorbetegséggel is bátrabban, de nem mértéktelenül fogyaszthatók, ezek jellemzően a bogyós gyümölcsök, a málna, a szeder, az egres, a ribizli és az áfonya. Mind nagyon egészségesek, és még akár segíthetnek is a vércukorszint szabályozásában, az áfonyának az inzulinérzékenységet fokozó hatását is megfigyelték. Fontos, hogy az étrend kialakításakor dietetikus szakember segítségét is igénybe vegyék a betegek!
0 Megjegyzések