„A tervezett alagút nyomvonalán ötvenméterenként csaknem száz próbafúrást végzünk el egy hónap alatt. A fúrásokkal 70-30 méter mélyen vizsgáljuk a talaj szerkezetét, összetételét, teherbíró képességét, halmazállapotát, ismert és ismeretlen jellemzőit” – tájékoztatott Fürjes Balázs, a budapesti és fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár a csepeli és ráckevei HÉV-vonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével kapcsolatban.
„Budapest nemcsak a belvárosból áll! Budapest minden polgára, minden városrésze, minden kerülete egyenrangú. A külső kerületek és az agglomerációs gyűrű lakóit is megilletik a jó életkörülmények, a jó közlekedés” – szögezte le Fürjes Balázs. A budapesti és fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős államtitkár közösségi oldalán arról tájékoztatott, hogy a csepeli és ráckevei hévvonalak Kálvin térig történő meghosszabbításával és az 5-ös metró megépülésével gyorsabban lehet bejutni a déli városrészekből és az agglomerációból Budapest belső területeire.
„Ha a terv megvalósul, városon belül is kényelmesebben és gyorsabban közlekedhetünk majd. Az első lépés a ráckevei H6 és a csepeli H7 HÉV-vonalak bevezetése a Közvágóhídtól mélyvezetésű alagútban a Kálvin térig.
👉 Az ehhez szükséges első próbafúrásokat most végeztük el a Kálvin téren. A tervezett alagút nyomvonalán 50 méterenként csaknem 100 próbafúrást végzünk el egy hónap alatt.
A fúrásokkal 70-30 méter mélyen vizsgáljuk a talaj szerkezetét, összetételét, teherbíró képességét, halmazállapotát, ismert és ismeretlen jellemzőit.” – sorolta a soron következő munkálatokat Fürjes Balázs. A vonalhosszabbítás célja, hogy a csepeli és a ráckevei HÉV utasai is közvetlenül elérjék a metrót, csakúgy, mint a szentendrei hév utasai a Batthyány térnél vagy a gödöllői hévvel közlekedők az Örs vezér terén.
👉 „Második lépésben a szentendrei, a csepeli és a ráckevei vonalakat egy Duna alatti alagúttal kötjük majd össze, amellyel létrejön az »5-ös metró«.
Fürjes Balázs nyomatékosította: e kormányzati tervek megvalósítását egyértelműen támogatja Karácsony Gergely és a fővárosi önkormányzat, közösen döntöttek róla a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsában.
MIÉRT VAN SZÜKSÉG EZEKRE A FEJLESZTÉSEKRE?
A külső kerületekből és az elővárosokból naponta egymillió ember érkezik be Budapest belvárosába. Ezt a terhelést a város már nehezen bírja: Budapest közútjai telítődtek, a dugók mindennaposak. A kormány elfogadja azt a szakmai konszenzust, hogy e kihívásra egy három elemből álló megoldással kell válaszolniuk:
1. Javítani kell a budapesti tömegközlekedést, főleg kötött pályán (Vasút, HÉV, villamos).
2. Szükség van a külső városrészek közötti közvetlen kapcsolatot teremtő, hiányzó északi és déli peremhidakra (Galvani, Aquincumi) és körúti elemekre.
3. Meg kell építeni a külső csomópontokon a hiányzó P+R és B+R parkolókat, hogy le lehessen tenni az autót, és kényelmesen át lehessen váltani közösségi közlekedésre.
0 Megjegyzések