„Már nincs kőbe vésett, ortodox közgazdaság, mert az állandó változásban van, így mindig unortodox” – írta Matolcsy György jegybankelnök a Növekedés.hu portálon megjelent írásában, amely egyben a második része a fenntartható felzárkózásról szóló okfejtésnek. 

Kiemelte, hogy az új közgazdaság hálózatos, platformjellegű, mint a gazdaság és a társadalom, nem örök törvényekre épül (például láthatatlan kéz, önszabályozó piac, infláció és béremelkedés), hanem gyorsan változó tudáshálózatokra és platformokra.

A jegybankelnök megjegyezte, hogy a közgazdasági összefüggések egyre gyorsabban változnak, ezért egyre több területen és egyre több változás mérése szükséges, a ma használt mérőszámok mellett és helyett újakra van szükség. „Az új iránytű a hosszú távú fenntarthatóság, ahol az egyensúlyi növekedés mindkét részét – az egyensúlyt és a növekedést is – a mainál szélesebb körben, gyorsabban és megbízhatóbban kell mérni” – fejtette ki.

Rámutatott: az új közgazdaságban megváltozik az állam szerepe. Az államok – külön-külön és együtt – rendelkeznek csak azzal a képességgel, hogy gyorsítsák a hosszú távú, fenntartható működésre való átállást. Ezt kétirányú, egymást erősítő működéssel érhetik el: a tudás forradalmának gyorsításával és a gazdaság fenntartható irányba terelésével.

👉 Arra is kitért, hogy a digitális átállás és a zöld átmenet, az oktatás és az egészségipar, a családok és a közösségek, valamint a közvagyon és a kulturális vagyon megóvása és megerősítése kerül az állami működés középpontjába.


„A fenntarthatóság az emberi civilizációról szól, ezért a fenntartható közgazdaság középpontjába az emberi kapcsolatok kerülnek” – zárta gondolatsorát.