A magyarországi általános iskolákban a koronavírus (vélhetően) brit variánsa minden újabb nap csatát nyer a védelmi intézkedésekkel szemben. A variáns sokkal gyorsabban fertőz, mint ahogy kimutatják a vírust az egyes iskolákban, és mint ahogy az iskolákat irányító intézményrendszer és az Operatív Törzs elrendeli a digitális oktatást/bezárást. A koronavírus így addigra már teljes iskolákat tarol le, mire részleges bezárást vagy tantermen kívüli oktatást rendelnek el.
Mire kimutatják a koronavírus-fertőzést egy diáknál vagy egy tanárnál, aki gyanús esetté válik, addig a közösségben már jó eséllyel utat tört magának a koronavírus új változata, amely Magyarországin is terjed – legalábbis ez tűnik ki a friss adatokból és egyre több iskola tapasztalataiból. Nem lehet tudni, hogy az új fertőzések mekkora része köthető a brit mutációhoz hazánkban, mert Magyarország ezt nem vizsgálja olyan széleskörűen, hogy erről megbízható információk legyen. Azt azonban lehet tudni, hogy a harmadik hullámot ez a variáns okozza, és magánlaboratóriumi eredmények alapján már dominánssá vált a brit a mutáció. Mindez azért különösen kedvezőtlen, mert úgy tűnik, hogy a jelenlegi védelmi intézkedések képtelenek megállítani a fertőzést az iskolákban.
Egyelőre megállíthatatlan
A koronavírus az elmúlt hetekben nagyon gyorsan terjedt az iskolákban. A robbanásszerű növekedés pedig ezen a héten következett be. A tegnapi 156-ról (5%) egy nap alatt 196-ra (6,6%) emelkedett azon óvodák száma, ahol az operatív törzs egy-egy csoportot érintően rendelt el szünetet a koronavírus-járvány miatt. Jelenleg összesen 137 óvodában (4,6%) van érvényben az egész intézményt érintő szünet, ami egy nappal korábban még 117 volt (4%), derült ki az operatív törzs mai közléséből.
A keddi 55 általános iskola (2%) után szerdán 69 általános iskolában (2,7%) volt érvényben rendkívüli szünet a koronavírus-járvány miatt. Jelenleg 467 iskolában (18%) van egy-két osztályt érintő digitális tanrend, amire a tegnap 384-ről (15%) nőtt drasztikus mértékben az érintett iskolák száma. Összesen 128 iskolában (5%) van a teljes intézményt érintő digitális tanrend, miközben a tegnapi adat még 97 volt (4%).
Az általános iskolák fenti adatai jól mutatják, hogy egyre több intézményben kerekedik felül a vírus a védelmi intézkedéseken. De mi van a számok mögött? A Portfolio-hoz eljutott számos intézmény története alapján kontaktkutatást nem igazán végeznek, és nem is tesztelik sem azokat a gyerekeket, sem azokat a tanárokat, akik kapcsolatba kerülnek igazolt koronavírusos esettel. Ha újabb gyanús eseteket találnak egy intézményben, akkor ameddig nem válnak igazolt fertőzöttekké, tovább folyik az oktatás, vagyis a valószínűsíthetően fertőzött osztálynak be kell járnia, teret adva a vírus lehetséges elszabadulásának. Mindez ilyenkor további osztályok bezárását teszi szükségessé, de kontaktkutatások ekkor sem történnek, hanem karanténba kerül az osztály. Az operatív törzs leginkább csak azután engedélyezi egy iskola csaknem teljes bezárását, amikor már számos diák és tanár beteg lesz, ami ellehetetleníti az oktatást.
Hát ez hogy lehet? Az iskolák mégis fertőznek?
Nos, nyugodtan elfelejthetünk mindent, amit a koronavírus terjedése és az iskolák kapcsolatáról korábban sejtettek a szakértők. Még ha igaz is volt a koronavírus korábbi változatainak esetében, hogy az iskolák nem gócpontok, ez már nagyon gyenge lábakon állna az új mutációk, a brit és a dél-afrikai variáns esetében. A korábbi mutációk ugyanis visszaszorultak, és mostanra már egyre inkább utat tör magának a brit gyorsabban fertőző variáns.
Magyarországnak – mint a koronavírus-járvány közepette minden esetben – a brit mutáció kapcsán is előnye volt, illetve lett volna. Mégpedig az, hogy számos országban hónapokkal korábban igazolták a brit variánst, és vált dominánssá ez a mutáció. Portugáliában például a brit variáns elterjedése és a vírusfertőzés robbanásszerű növekedése után a kabinet teljes lezárást jelentett be és bezárta az iskolákat januárban, hogy megfékezze a járványt. Még így is rekordot döntött a megbetegedések és a halálozások száma, de a lezárással vissza tudták szorítani a járványt egy idő után.
Ami a régiónkat illeti, Romániában ismét növekszik a koronavírus-fertőzések üteme, az utóbbi hetekben pedig főleg a gyermekek körében gyorsult a járvány, de Csehországból is kedvezőtlen hírek érkeznek, ahol egyre inkább terjed a járvány a tanulók körében is. Magyarországon ugyanez a helyzet.
A tapasztalatok szerint
a gyorsabban fertőző brit mutáció a magasabb vírusterhelés miatt megnöveli az esélyét a „szuperterjesztésnek”,
vagyis annak, amikor egy beteg egy közösségben, zárt térben nagyon sok embert fertőz meg. A kutatások rámutattak, hogy a gyerekek vírusterhelése még tünetmentes esetben is magas. Azok a külföldi szakértők, akik már ismerik a brit mutációt hónapok óta, úgy vélekednek: tény, hogy a személyes oktatás sokkal hatékonyabb, mint a digitális, azonban a döntéshozóknak nagyon figyelniük kell, hogy döntéseikkel biztosítsák a tanárok és a diákok biztonságát és egészségét.
Egy klinikus a Portfolio-nak úgy fogalmazott: mire kiderül, hogy egy gyanús eset valóban pozitív, addigra már végigfertőzte a környezetét. Az igazgatók mire egy osztályt bezárnak, addigra már jó eséllyel más osztályokban is terjed a vírus.
Egyre több a kórházi eset
Ha egy iskolában kiderül, hogy koronavírus-fertőzés történt, akkor sem fogják tudni, hogy azt a korábbi vagy a brit/dél-afrikai mutáció okozta. Nemcsak Magyarországon probléma ez, hanem a világ számos pontján, a PCR-teszt ugyanis önmagában nem mutatja be, hogy az új változattal fertőződött-e meg a páciens. Magyarországon a napi több tízezer mintavétel csak egy nagyon kis hányadát vizsgálják meg a brit mutációra. Így gyakorlatilag lehetetlen megmondani, hogy melyik törzs okozza a fertőzést a közösségekben.
A Portfolio úgy tudja, hogy a járvány harmadik hullámában egyre több tanár kerül kórházba. Információink szerint nemcsak idősebb tanárok, hanem fiatalabbak is súlyos állapotban vannak. Vagyis az új mutáció nemcsak a nyugdíjasokra igazán veszélyes, hanem a 40-50-es korosztályra is. Ez összecseng Szlávik János, a Dél-pesti Centrumkórház főorvosának szavaival, aki arról beszélt, hogy a járvány harmadik hullámában fiatalabbak is kórházba kerülnek, akiknek nincs alapbetegségük. Péter Ádám intenzív terápiás szakorvos pedig arról beszélt, hogy a koronavírus-járvány harmadik hullámában egyre fiatalabbak egyre súlyosabb állapotban kerülnek intenzív osztályra.
Nincs tanár, a szülők óvatosak
„A kollégák visszajelzései alapján egyre súlyosabb a helyzet az iskolákban, és egyébként az óvodákban is. Egyre több intézményt kell bezárni olyan okból is, hogy már nincs, aki bemenjen helyettesíteni” – mondta a Portfolio-nak Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének választmányi tagja, utalva arra, hogy rengeteg a beteg tanár. Nagy Erzsébet hangsúlyozta, hogy egyre több tanár is kórházba kerül koronavírus-fertőzéssel, egész családokat érint a fertőzés. Példaként hozta fel, hogy Dunaharasztiban múlt héten egy iskolából három pedagógus volt kórházban.
Egyre több iskolában arról számolnak be, hogy mire kikerül egy osztály a karanténból, pár nap múlva újra digitális oktatást rendelnek el az esetükben, mert újra és újra megfertőződnek. Néhány iskolában előre hozták a szünnapokat, de az igazgatók lehetőségei rendkívül szűkösek.
Nagy Erzsébet jelezte, hogy mindeközben egyre több szülő van, aki nem szívesen engedi be a gyerekét az iskolába, ahol koronavírusos eseteket találnak. „Folyamatosan kérik tőlünk a szülők, hogy segítsünk érvényt szerezni annak rendeleti előírásnak, hogy alapos indok esetén kötelező a mulasztás igazolása. Márpedig egy pandémia alatt olyan családok esetén, amelyekben nagy a súlyos kimenetelű betegség esélye (idős vagy immunbeteg hozzátartozó), joggal tart a család attól, hogy a gyermek az intézményből hazaviszi a fertőzést, és a családtag kórházba, netán lélegeztetőre kerül” – fejtette ki Nagy Erzsébet. „Ilyenkor rendszeresen írunk a Klebelsberg Központ elnökének, aki rendszerint intézkedik is, illetve felvesszük a kapcsolatot az adott óvodát fenntartó önkormányzattal” – tette hozzá.
Részleges vagy teljes zár?
A helyzetre megoldás lehet, hogy a kormány regionális megközelítést alkalmazva dönt a lezárásokról. Ez azonban nem volt jellemző a magyar járványkezelésben eddig sem, habár az adatok az operatív törzs rendelkezésére állnak. Ennek az lenne az előnye, hogy azokat az iskolákat nyitva tartja, amelyik településen nincs vagy alig van igazolt koronavírus-fertőzött.
Azokat az iskolákat lehet csak biztonságosan, alacsony kockázattal nyitva tartani, ahol az adott településen alacsony a koronavírusos betegek száma, és azok is karanténban vannak. Ebben az esetben kicsi az esélye annak, hogy az iskola gócponttá válik. Amint megemelkedik a betegek száma és/vagy csökken a karanténfegyelem, úgy nő az esélye annak, hogy az iskolákba is betörjön a vírus, ahol a magyarországi viszonyok (érvényben lévő védelmi intézkedések) között adott az új mutáció közösségi terjedése.
Szofisztikált, napi menedzselést igénylő feladat lenne folyamatosan ellenőrizni a járvány terjedését regionálisan, amelynek előnye, hogy nyitva tart iskolákat olyan településeken, falvakban, ahol egyébként nincsenek fertőzöttek, de a digitális oktatás feltételei nem adottak a térségben lakók anyagi helyzete miatt (számítógép, internet). Egyben visszaszorítaná a fertőzést azokban a sűrűn lakott, nagyvárosi településeken, ahol tombol a járvány a városokban és az iskolákban is, egyben a digitális oktatás feltételei az első hullám tapasztalati alapján döntően adottak.
Nem tudjuk, hogy milyen megközelítést fog alkalmazni a kabinet, azt azonban sejtjük, hogy a járvány harmadik hullámában a nyitva tartott iskolák egy olyan gócosodási lehetőséget jelentenek, amelyek kulcsszerepet játszanak a járvány exponenciálissá váló terjedésében azokon a településeken, ahol egyébként is adott a közösségi terjedés.
0 Megjegyzések