“December 1-én Romániában azt ünneplik, hogy a korábban a magyar állam területén élő románok kinyilvánították, hogy a Kárpátokon túl élő románokkal egy államban kívánnak élni, június 4-én pedig mostantól azt, hogy ehhez a békeszerződésben elnyerték a nagyhatalmi jóváhagyást” – olvasható Bauer Tamás, egykori SZDSZ -es legújabb bejegyzésében, melyben épp Keresztes László Lórántot, az LMP frakcióvezetőjét állítja pellengérre, amiért gyalázatosnak merte nevezni, hogy Romániában törvényben hivatalos ünnepnek nyilvánították június 4-ét, a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulóját.
– Akár még egyet is érthetnénk vele, hiszen ezzel valóban megalázzák a Romániában kisebbségben élő magyarokat, akik száz év elteltével sem tekintik ünnepelni valónak, hogy egy magát nem magyarnak, ráadásul nemzetállamnak tekintő államban élnek – fogalmaz Bauer, aki aztán megnyugtat mindenkit, mégsem ért egyet Keresztessel.
Bauer szerint ugyanis
“a román törvény egy válasz volt, válasz arra, hogy a magyar Országgyűlés határozatban nyilvánította emlékévvé a századik évforduló évét, miután tíz éve már emléknappá nyilvánította június 4-ét,
most pedig olyan emlékhelyet hozott létre Budapest szimbolikus főtere, a Kossuth Lajos tér bejáratánál, az Alkotmány utcában, amelyen magyar nyelven vésték kőbe az egykori Magyar Királyság valamennyi településének nevét”.
A liberális expolitikus itt kezd igazán belelendülni a nemzetellenességbe, azt írja, “mindennek üzenete nem volt más, minthogy a magyar állam legalábbis lélekben ma is hozzá tartozónak tekinti az egykori Magyar Királyság egész területét, még ha annak területén többségükben nem magyarok élnek, s az ma különböző államokhoz tartozik. Mint ahogy a magyar hivatalos politika a „nemzeti összetartozás” kifejezéssel definiálta az emléknapot már tíz évvel ezelőtt, az emlékévet és az emlékhelyet ma, s ezzel jellemzi a magyar kisebbségek és a magyar állam viszonyát is, erre alapozza a kettős állampolgárság egyoldalúan bevezetett intézményét. „Egységes magyar nemzetről” beszél Orbán alaptörvénye,
holott az egykori Magyar Királyság területén ma élő magyarok ma nyilvánvalóan nem alkotnak értékeiben és érdekeiben egységes nemzetet:
a kisebbségben élő magyarokat nyelvük, kultúrájuk és az 1920 előtti évszázadokra vonatkozó történelmi emlékezetük a magyarsághoz, szociális és politikai érdekeik viszont ahhoz az állampolgári közösséghez kötik, amelynek keretei között immár száz éve élnek”.
Bauer arra jut, hogy a magyar nacionalizmusra korábban is román, szlovák, szerb nacionalizmus volt a válasz. Most is az. – A román törvény most magyarokat aláz meg, a magyar parlamenti döntések a szomszédokat alázzák meg, és a kisebbségben élő magyarokat hozzák konfliktusos helyzetbe. December 1-én Romániában azt ünneplik, hogy
a korábban a magyar állam területén élő románok kinyilvánították, hogy a Kárpátokon túl élő románokkal egy államban kívánnak élni,
június 4-én pedig mostantól azt, hogy ehhez a békeszerződésben elnyerték a nagyhatalmi jóváhagyást.
Június 4-én a mai Magyarországon azon folyik hivatalos kesergés, hogy száz éve, miután Magyarország az Osztrák-Magyar Monarchia részeként vereséget szenvedett egy általa kezdeményezett háborúban,
a nagyhatalmak a győztesek javára a kisebbségbe szoruló magyarok szempontjából méltánytalan döntést hoztak – fogalmaz Bauer Tamás, aki érdekes módon sosem azt írja, “minket”, csak azt, “a magyarokat”.
Feltéve az i-re a pontot, az egykori SZDSZ-es azt állítja, a Fidesz mellett már a Keresztes vezette LMP-frakció is folyamatosan a politika napirendjén tartja ezt, amivel hozzájárul a Fidesz politikai hegemóniájához a mai közéletben, és ugyanakkor a kisebbségben élő magyarokat hozza tartósan nehéz helyzetbe, mindez pedig – . Bauer szerint – nevezhető gyalázatosnak.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések