Több esetben is elfogult döntéseket hozhatott az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) az elmúlt bő egy évtizedben. A strasbourgi szervezetről kiderült, hogy a 2009 óta az alkalmazásában álló bírák közül többen kapcsolatban álltak a Soros György által szponzorált Nyílt Társadalom Alapítványokhoz kötődő szervezetekkel. Id. dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke szerint „politikailag és anyagilag motivált, összeférhetetlen bírók ítélkeztek nagy számban" az ECHR-nél - írja a V4NA nemzetközi hírügynökség.
A Valeurs Actuelles című francia hetilap nemrég közölt tényfeltáró cikket arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) bírái mennyire függenek a milliárdos tőzsdespekuláns Soros Györgytől, illetve az általa pénzelt Nyílt Társadalom Alapítványoktól és a kapcsolódó szervezetektől. Grégor Puppinck, a European Centre for Law and Justice (ECLJ) civil szervezet vezetőjének kutatásából kiderült, hogy az ECHR bírái közül 22-en bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban álltak Soros-féle szervezetekkel, ami erősen megkérdőjelezi a bíróság függetlenségét és pártatlan ítéleteit.
Puppinck kutatása rávilágított arra is, hogy 2009 óta összesen 185 olyan ügy került a bíróság elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviseltje szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett Soros-szervezettel.
– jelentette ki a V4NA-nak idősebb dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke az ECLJ kutatásának eredményeire hivatkozva.
Áprilisban felháborodást keltett, hogy az ECHR egyik szekciójának elnökévé a bolgár Yonko Grozevet tették meg, aki korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa és a Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja volt Szófiában. Az Europost.eu hírportál arról számolt be, hogy az ECHR túllépte a hatáskörét, amikor a 2010-es Kolevs kontra Bulgária ügyben arra kötelezte Bulgáriát, hogy változtassa meg az ügyészség működését szabályozó törvényeket.
A Soros-alapítványokhoz kapcsolódó 22 strasbourgi bíró között van a magyar Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja is. Sajó 2008 és 2017 között volt az ECHR bírája, és részt vett több, a magyar állam ellen irányuló strasbourgi ítéletben.
Annak a döntésnek is részese volt, amikor az ECHR elítélte Magyarországot két illegális bangladesi migráns kiutasítása miatt, majd másodfokon, a tények megismerése után kénytelen volt megváltoztatni döntését.
A Magyar Nemzet című napilap kedden beszámolt arról, hogy a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos magyar beadványt egy olyan tanács vizsgálta és utasította el 2013-ban, amelynek szlovák tagja, Ján Šikuta később legfőbb bíró lett hazájában. „Nyilvánvaló, hogy a bírák nemzetisége alapvetően befolyásolhatja az ilyen ügyek kimenetelét, és legalább a gyanúja felmerülhet annak, hogy ez esetben nem volt pártatlan ítélkezés” – jelentette ki id. dr. Lomnici Zoltán a V4NA-nak.
Az Emberi Méltóság Tanácsa civil jogvédő szervezet elnöke megerősítette: levélben kérte az Európa Tanács (ET) főtitkárától, Marija Pejčinovic Burictól a gyanús körülmények között megszületett korábbi ítéletek kivizsgálását. A volt magyar főbíró a főtitkár hivatalos e-mail címe mellett több, a titkárságán dolgozó személynek próbálta elküldeni levelét, az e-maileket azonban rendre blokkolta az ECHR levelezési rendszere. A magyar jogász a sikertelen próbálkozások után hagyományos postai úton is elküldte levelét az ET főtitkárához.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
A Valeurs Actuelles című francia hetilap nemrég közölt tényfeltáró cikket arról, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (ECHR) bírái mennyire függenek a milliárdos tőzsdespekuláns Soros Györgytől, illetve az általa pénzelt Nyílt Társadalom Alapítványoktól és a kapcsolódó szervezetektől. Grégor Puppinck, a European Centre for Law and Justice (ECLJ) civil szervezet vezetőjének kutatásából kiderült, hogy az ECHR bírái közül 22-en bizonyíthatóan közvetlen kapcsolatban álltak Soros-féle szervezetekkel, ami erősen megkérdőjelezi a bíróság függetlenségét és pártatlan ítéleteit.
Puppinck kutatása rávilágított arra is, hogy 2009 óta összesen 185 olyan ügy került a bíróság elé, amelyekben valamely Soros-féle NGO képviseltje szerepelt felperesként, és 88 esetben olyan bírák is ítélkeztek, akik valamikor közvetlen kapcsolatban álltak az érintett Soros-szervezettel.
Politikailag és anyagilag motivált, összeférhetetlen bírók ítélkeztek nagy számban az ECHR-nél az elmúlt évek során
– jelentette ki a V4NA-nak idősebb dr. Lomnici Zoltán, a magyar Legfelsőbb Bíróság volt elnöke az ECLJ kutatásának eredményeire hivatkozva.
🔴Le directeur de l'ECLJ Grégor Puppinck et Delphine Loiseau, chercheur associée, reviennent sur l'impossibilité de se marier à la mairie et à l'église— Valeurs actuelles ن (@Valeurs) May 23, 2020
▶️ Levée récemment, cette interdiction violait pourtant une liberté fondamentale.
https://t.co/5JqPiPOTcb via @Valeurs
Áprilisban felháborodást keltett, hogy az ECHR egyik szekciójának elnökévé a bolgár Yonko Grozevet tették meg, aki korábban a Soroshoz köthető European Rights Centre munkatársa és a Nyílt Társadalom Intézet felügyelőbizottságának tagja volt Szófiában. Az Europost.eu hírportál arról számolt be, hogy az ECHR túllépte a hatáskörét, amikor a 2010-es Kolevs kontra Bulgária ügyben arra kötelezte Bulgáriát, hogy változtassa meg az ügyészség működését szabályozó törvényeket.
@Facebook names first members of oversight board that can overrule Zuckerberg, @ceu professor and former ECHR judge Andras Sajo among them #proud CEU alumna https://t.co/hybv8lr3ug— Ioana Stupariu (@IoanaStupariu) May 7, 2020
A Soros-alapítványokhoz kapcsolódó 22 strasbourgi bíró között van a magyar Sajó András, a Közép-európai Egyetem (CEU) alapító dékánja is. Sajó 2008 és 2017 között volt az ECHR bírája, és részt vett több, a magyar állam ellen irányuló strasbourgi ítéletben.
RÉSZT VETT PÉLDÁUL ABBAN A DÖNTÉSBEN, AMELYIK KIMONDTA, HOGY A KOMMUNIZMUS JELKÉPÉNEK, A VÖRÖS CSILLAGNAK A VISELÉSÉT NEM SZABAD KORLÁTOZNI.
Annak a döntésnek is részese volt, amikor az ECHR elítélte Magyarországot két illegális bangladesi migráns kiutasítása miatt, majd másodfokon, a tények megismerése után kénytelen volt megváltoztatni döntését.
A Lomnici névtől rettegnek Strasbourgbanhttps://t.co/UrZICpEL1s— Magyar Nemzet (@MagyarNemzetOn) September 8, 2020
Tiltólistán szerepel a Lomnici és a bíróság szó az Emberi Jogok Európai Bírósága elnökénél, aki egyetlen olyan e-mail-címről sem fogad levelet, amelyekben ezek a szavak szerepelnek – értesült id. Lomnici Zoltán... pic.twitter.com/6obcXT9SWL
A Magyar Nemzet című napilap kedden beszámolt arról, hogy a szlovák állampolgársági törvénnyel kapcsolatos magyar beadványt egy olyan tanács vizsgálta és utasította el 2013-ban, amelynek szlovák tagja, Ján Šikuta később legfőbb bíró lett hazájában. „Nyilvánvaló, hogy a bírák nemzetisége alapvetően befolyásolhatja az ilyen ügyek kimenetelét, és legalább a gyanúja felmerülhet annak, hogy ez esetben nem volt pártatlan ítélkezés” – jelentette ki id. dr. Lomnici Zoltán a V4NA-nak.
Az Emberi Méltóság Tanácsa civil jogvédő szervezet elnöke megerősítette: levélben kérte az Európa Tanács (ET) főtitkárától, Marija Pejčinovic Burictól a gyanús körülmények között megszületett korábbi ítéletek kivizsgálását. A volt magyar főbíró a főtitkár hivatalos e-mail címe mellett több, a titkárságán dolgozó személynek próbálta elküldeni levelét, az e-maileket azonban rendre blokkolta az ECHR levelezési rendszere. A magyar jogász a sikertelen próbálkozások után hagyományos postai úton is elküldte levelét az ET főtitkárához.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések