Így működik a háttérhatalom: Gerald Knausnak minden fontos európai intézménybe bejárása van

Ahogy azt a Magyar Nemzet a Gerald Knaust, a Magyarország elleni európai Soros-lobbi karmesterét bemutató első részben is megírta, az osztrák aktivista intézménye, a European Stability Initiative (ESI) komoly pénzeket kap Soros szervezetein keresztül. Mindezért a nyilvánosság előtt és lobbiszervezetként is képviseli a nyílt társadalom eszméjét. Második írásukban bemutatják a háttérlobbi működését, amelyet nagyban segít, hogy Knausnak és embereinek láthatóan minden fontos európai intézménybe bejárásuk van.

2018 áprilisában jelent meg a Twitteren egy inkognitóban működő, de feltűnően jól informált szivárogtató oldal, a Pace Leaks. A közösségi felület kifejezetten az Európa Tanács és Knaus intézményének kapcsolatát vette számba, és egy sor korrupciógyanús összefüggést tárt fel, melyek Magyarországot is érintik – írta a Magyar Nemzet.

EMLÉKEZETES, HOGY AZ EURÓPA TANÁCS ÉS ANNAK VEZETŐJE, A BALOLDALI THORBJORN JAGLAND – AKI SZINTÉN JÓ KAPCSOLATOT ÁPOL SOROS GYÖRGGYEL – SZÁMOS ALKALOMMAL BÍRÁLTA MAGYARORSZÁGOT.

Gerald Knaus két stratégiát alkalmaz egyszerre az Európa Tanács (ET) működésének befolyásolására:

Egyrészt szoros személyi hálót font az ET politikusai köré, amely csoport jellemzője, hogy egy-egy ide tartozó lobbista, vagyis NGO-hálózati ember bármikor lehet az ET vezetőinek munkatársa (forgóajtó-effektus), de vissza is juthat Knaus szervezetéhez. Egy ilyen hálózatban könnyen megy az információcsere, a lobbizás, az informális nyomásgyakorlás. Ez egy klasszikus üzleti lobbiszervezet működésmódját idézi.
A másik stratégia, amelyet a Knaus-féle kör alkalmaz, a nyilvánosság felhasználása. Egy bejegyzésében például megdicséri az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlését, hogy egy adott ügyben „jó irányba halad" – de azonnal további cselekvésre szólítja fel őket.

A korábban említett Jaglandnak „javaslatot kell tennie" – írta felszólító módban egy alkalommal az Európa Tanács főtitkárának Knaus, és valamiért megjelöli bejegyzése végén az ECFR-t, amely egy másik Soros-lobbiszervezet. Közben

DOKUMENTUMOK BIZONYÍTJÁK A SOROS ALAPÍTVÁNY ÉS A KNAUS INTÉZETE KÖZÖTTI PÉNZMOZGÁSOKAT.

Ezek célja leplezetlenül az Európa Tanács politikai irányvonalának befolyásolása volt.

A Magyar Nemzet információi szerint azonban Knausnak a Soros-hálózattal ápolt kapcsolata ennél is mélyebb. Az ESI honlapján publikált jelentéseken túl ugyanis úgynevezett „árnyékjelentéseket", tehát

POLITIKAI JELLEGŰ HÁTTÉRANYAGOKAT IS KÉSZÍTENEK A HÁLÓZAT TAGJAI SZÁMÁRA.

A Magyar Nemzet forrásai szerint például a Magyarország elleni európai parlamenti jelentést megfogalmazó Judith Sargentini felkészítése is részben ezen módszerrel történt, részben pedig a hálózat más tagjainak személyes felvilágosító tevékenységével. Sargentini egyébként korábban – a bevándorlókért aggódva – osztotta meg a Twitter-oldalán Knaus egy hollandiai tévészereplését is.

Mindemellett az ESI bennfentesei szerint Knaus a személyes lobbizásra is nagy hangsúlyt helyez, nemcsak Brüsszelben, hanem Berlinben vagy éppen Párizsban is. Nem elhanyagolható körülmény, hogy