Minden gazdaságpolitikai döntéshez elengedhetetlen, hogy pontos információkkal rendelkezzenek a döntéshozók.
A heti gazdasági index azért is egyedi, mert viszonylag pontos és gyors információt ad a gazdaság alakulásáról – pár napos késéssel.
Ha összehasonlítjuk a gazdaság teljesítményét mérő szokásos statisztikai adatokkal, akkor szembetűnő, hogy azok csak a tárgyidőszak lezárását követően, jelentős késéssel jelennek meg. Így például Magyarországon az ipar és kiskereskedelem teljesítménye a tárgyhónapot követő 35. napon, az építőipar esetében a 45. napon, míg a gazdaság összteljesítményét mérő GDP a negyedév végét követő 45. napon válnak ismertté. Többé-kevésbé Szlovák Statisztikai Hivataltól is hasonlóan érkeznek az anyagok.
Válság idején, ebben a turbulens időszakban különösen fontos, hogy a gazdaság teljesítményéről a lehető legaktuálisabb információk álljanak rendelkezésre. Hasonló megfontolásokból az elmúlt hetekben a Fed, majd a Bundesbank is készített egy úgynevezett heti gazdasági indexet, amelynek képet kellene adnia a GDP-ről.
Szemben a kizárólag negyedévente, a tárgyidőszak teljesítményét összesítve mérő és egyben jelentős publikációs késéssel elérhető GDP adatokkal, a heti gazdasági index a nevéhez híven pár nap késéssel tud az egyes hetek gazdasági aktivitásáról képet adni. Az index előállításához a hivatkozott források olyan heti, vagy akár napi rendszerességgel is elérhető
mutatókat vettek alapul, mint a villamosenergia-felhasználás, a légszennyezés, a légi és közúti forgalom, valamint egyes kulcsfogalmak Google-kereséseinek gyakoriságát. Magyarországon a fenti mutatók bővíthetőek voltak az online pénztárgépek forgalmának és az útdíjak napi alakulásával is.
Mindezek felhasználásával adattömörítő, illetve adatillesztő módszerekkel készül a Pénzügyminisztérium Heti gazdasági indexe, amely az előző év ugyanazon hetével veti össze a magyar gazdaság teljesítményének változását. . Ez alapján a heti gazdasági index értékének negyedéves átlagából – ugyan számottevő hibahatárral – az adott negyedév GDP volumenváltozására is következtethetünk.
A heti gazdasági index idei alakulását vizsgálva megállapítható, hogy az már február elejétől – vélhetően a kínai termelésleállásokkal összefüggésben – lassulást jelzett.
Március második felében a járványügyi helyzet élesedése nyomán pedig meredek csökkenésbe váltott.
Ezt követően a mélypontot március utolsó és április első három hete jelenthette, amikor az előző évhez képest 16-18%-kal lehetett kisebb a magyar gazdaság teljesítménye.
Április végétől a heti gazdasági index – a Pünkösdhöz köthető június eleji megtorpanástól, majd az azt követő megugrástól tisztítva – határozott kilábalást jelez, amelyben előretekintve is két tényező meghatározó. Egyrészt a magyar gazdaság fundamentumai erősek valamint hathatós gazdaságpolitikai lépések segítik a gazdaságot, amelyek támogatják a belső kereslet gyors helyreállását.
Mindezek, valamint az első negyedévben 9,1%-kal emelkedő bruttó bérek és 4,6%-kal növekvő nettó reálkeresetek együtteseként például június első tíz napjában már a tavalyi évhez hasonló forgalmat regisztráltak a kiskereskedelemben.
Másrészt a magyar ágazatok teljesítménye, legyen az akár az ipar vagy a turizmus erősen függenek a világgazdasági fejleményektől. E tekintetben kedvezőtlen, hogy a világszerte óvatosabbá váló magatartás miatt alacsonyabb lehet a tartós fogyasztási cikkek, így például az autók vagy a külföldi utazások, nyaralások iránti kereslet.
Ráadásul szemben az itthon sikeresen visszaszorított járvánnyal a világban összességében dél- és észak amerikai, ázsiai és afrikai gócpontokhoz köthetően egyelőre emelkedik a napi újonnan regisztrált fertőzöttek száma, ami miatt csökken az esélye annak, hogy a világgazdaság növekedési pályája gyorsan helyreáll.
Dózsa László, Várpalotai Viktor úgy ítéli meg, hogy a fennálló külső kockázatok közepette a heti gazdasági index alakulása is megerősíti, hogy a magyar gazdaság vérkeringése fokozatosan újraindult.
Így bár a második negyedévi GDP adatok vélhetőleg még a 2008-2009-es években regisztrált visszaesésnél is nagyobbat mutathatnak, a fokozatos kilábalásnak köszönhetően a magyar gazdaság a harmadik negyedévet a járványtól sújtott második negyedévinél érdemben magasabb kibocsátási szinteken kezdheti meg.
Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek
0 Megjegyzések