Hirdessen itt

Csatornafelújítás kezdődik Hajdú-Biharban

Tizenhat helységben 2,6 milliárd forintért újul meg a csapadékvíz-elvezető rendszer. Köztük van Álmosd, Bakonszeg, Biharnagybajom, Csökmő, Esztár, Furta, Fülöp, Körösszakál, Körösszegapáti, Nagyhegyes, Nyírmártonfalva, Pocsaj, Tiszacsege, Újléta, Váncsod és Zsáka. 

A 2,6 milliárd forint támogatásból a települések belterületi csapadékvíz-elvezetési és gazdálkodási rendszerének kialakítása, fejlesztése, az ár-, belvíz és helyi vízkár veszélyeztetettségének csökkentése, a felszíni vizek minőségének javítása, a korábbi környezeti káresemények megelőzése a cél.

A fejlesztések olyan tározók építését is tartalmazzák, melyek egy­aránt alkalmasak vízvisszatartásra és a rendkívüli esőzések okozta károk elleni védekezésre. A betárolt víz felhasználása az adott település földjeinek öntözésére alkalmazható főként. A nyertes 16 önkormányzat 101 és 200 millió forint közötti összeget nyert. A kivitelezési munkálatok hamarosan kezdődnek.

Fókuszban az öntözés

A fejlesztések tervezésekor fontos a vizek helyben tartása, s ezen lehetőség kialakítása olyan tározók építésével, amelyek alkalmasak mind a rendkívüli áradások, felhőszakadások kártételei elleni védekezésre, mind a lokális vízvisszatartásra, jóléti és ökológiai célokat, hasznosításokat is támogatva, amennyiben azok nem szorítják háttérbe a tározók alapvető funkcióját.

A mai korban elvárás, hogy a helyi lakosság számára szemléletformáló akciókat – például vízgazdálkodásra, csapadékvíz-felhasználásra vonatkozóakat – rendezzenek, tartsanak meg. A szemléletformáló akciónak a projekt fejlesztéseihez kell kapcsolódnia, fókuszában a megvédett terület lakosságával, indokolt esetben azonban a település más részeinek lakossága is bevonható. 

A szemléletformálás fő célja a vizek helyben tartásának fontosságára való figyelemfelhívás, és ehhez gyakorlati megoldások bemutatása, valamint a létrehozott infrastruktúra fenntartására való figyelemfelhívás. Ez utóbbi közé tartozik például a magántulajdonú ingatlanok előtti árkok tisztítása, folyamatos tisztán tartása – tájékoztatta a Naplót a megyei önkormányzat. A csapadékvíz elvezetésében, tárolásában napjainkban végbemenő változásokról is érdeklődtünk a megyei önkormányzattól.

– Jelen időszakban az integrált vízgazdálkodás a jellemző. Legfőbb eszköze az előrelátó, tér- és időbeli tervezés, ami a vizeket érintő, összes természeti tényezőre, gazdasági tevékenységre és szociális igény kielégítésére kiterjed. Ez a fajta vízgazdálkodási tevékenység lényegét tekintve koordináció, amely a fejlesztés és/vagy tervezés, valamint az üzemeltetés terén egyaránt érvényesül. Arra irányul, hogy minden olyan tervet, tevékenységet térben és időben összehangoljanak, amelyek közvetlenül vagy közvetve kapcsolatba kerülnek a társadalommal, a természet vízháztartásával és kapcsolódó rendszereivel – válaszolta a megyei önkormányzat illetékese. 

Hozzáfűzte: a betárolt víz felhasználása az adott település földjeinek öntözésére alkalmazható főként. A Keleti-főcsatornától nyugatra eső területek a terepadottságokat tekintve gravitációsan elláthatóak öntözővízzel, míg a csatornától keletre fekvő területekre elsősorban csak szivattyúzással lehet öntözővizet juttatni.

Belföld ➤ Külföld ➤ Sport ➤ Gazdaság ➤ Kultúra ➤ Bulvár ➤ Életmód ➤ Receptek

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések