Az Eximbank adósságát is figyelembe véve a szektor adóssága a GDP 66,8 százaléka volt (31557 milliárd forint). Ez kis emelkedést jelent a 2019 végi szinthez képest (66,3%). A koronavírus-járvány miatt kialakuló válság hatása ezekben az adatokban még csak mérsékelten látszik, a következő negyedévekben tovább emelkedhet a mutató, amihez hozzájárulhat az is, hogy az állam devizaadósság-kibocsátással emelte meg a tartalékait.
Az év végi mutatókat figyelembe véve 2011 óta csökkenő pályán van az államadósság GDP-hez viszonyított aránya. Varga Mihály tavaly év végén arról beszélt, hogy az államadósság GDP-hez mért arányát 60 százalék alá akarja mérsékelni a kormány 2022 végére, gyorsítani szeretnék az adósságcsökkentés ütemét. Kérdéses, hogy a koronavírus-válság miatt ez tartható-e.
A KSH adataiból az is kiderült, hogy a háztartások nettó finanszírozási képessége 2020 első negyedévében a negyedéves GDP 5,3 százalékát tette ki (569 milliárd forintot). A háztartások nem konszolidált pénzügyi eszközeinek állománya 2020 első negyedévének végén a GDP 129,9 százalékát, a kötelezettségei a GDP 22,0 százalékát tették ki, így a nettó pénzügyi vagyonuk a GDP 107,8 százalékát érte el.
A háztartások pénzügyi eszközei közül az első negyedévben tranzakcióból eredően kiemelkedő mértékben növekedtek a hosszú lejáratú állampapírok, miközben a rövid lejáratú állampapírok jelentősen csökkentek. Számottevő mértékben növekedtek a készpénz, a folyószámla betétek és a biztosítástechnikai tartalékok.
A háztartások kötelezettségeit tekintve a hitelintézetektől felvett hitelek esetében tranzakcióból adódóan jelentős mértékben bővült a forint fogyasztási és egyéb hitelek állománya. A forint ingatlanhitelek állománya is növekedett, de kisebb mértékben. A háztartások egyéb kötelezettségei számottevően csökkentek.
Forrás: portfolió
0 Megjegyzések