A miniszter-helyettes erről annak kapcsán nyilatkozott a Magyar Nemzetnek, hogy az Európai Bíróság csütörtöki, előzetes döntése alapján őrizetnek számít a migránsok elhelyezése a magyar tranzitzónákban. Az államtitkár szerint ez az ítélet nemcsak az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi határozatával ellentétes, hanem az Európai Unió alapszerződésével is. Ezért minden lehetséges jogi fórumon küzdeni fognak a döntés ellen.
– Miközben a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának nagykamarája ősszel úgy határozott, hogy nem számít őrizetnek, ha valakit a tranzitzónában tartanak, csütörtökön a luxemburgi Európai Bíróság úgy döntött, hogy ez mégis fogva tartásnak számít. Ez pedig legfeljebb négy hétig tartható fent, ezután szabadon kell engedni azokat a migránsokat, akik nem távozhatnak Szerbia felé. Nem tudja a jobb kéz, mit csinál a bal?
– Sőt, a helyzet ennél még kacifántosabb. Az Emberi Jogok Európai Bírósága első fokú ítéletben azt állapították meg, hogy őrizetnek számít a tranzitzónában való elhelyezés. Ekkor fordultunk a bíróság Nagykamarájához, amely csak kivételes esetekben ad helyt az ilyen megkereséseknek. A Nagykamara pedig másodfokon felülírta az első fokú döntést, kimondva, hogy mivel Szerbia felé a tranzitzónák nyitottak, az emberek ott tartása nem számít őrizetnek. A luxemburgi bíróság most mégis úgy hozott ítéletet, hogy figyelmen kívül hagyta ezt a jogi véleményt. Ez azért is furcsa, mert Brüsszel gyakran hivatkozik Strasbourg döntéseire. Ez nem más, mint leckéztetés, amit sajnos már megszokhattunk az uniós intézményektől.
– Az ügy úgy került a luxemburgi bíróság elé, hogy két iraki és két afgán migráns – a Helsinki Bizottság segítségével – a Szegedi Közigazgatási és Munkaügyi Bírósághoz fordult, amely előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett az Európai Bíróságon. A migránsok azt állították, hogy nem tudták semmilyen irányba elhagyni a tranzitzónát, mert Szerbia megtagadta tőlük az ismételt belépést. Igaz ez?
– Ez egy fikció, nincs rá semmilyen bizonyíték. Ezek a migránsok nem próbáltak meg visszamenni Szerbiába, mert nem is akarnak oda menni. Csak arról van papírjuk, hogy nálunk nem maradhatnak, de arról nincs, hogy Szerbiába sem engedték volna be őket. És most a Soros György által támogatott Helsinki Bizottság segítségével azt akarják bebizonyítani, hogy gyakorlatilag őrizetbe kerültek. Még egyetlen esetben sem fordult elő, hogy ha valakinek elutasítottuk a menedékkérelmét, beszorult a tranzitzónába. Nincsenek barikádok a zóna szerb határán.
– Arra is hivatkoznak, az európai uniós irányelvek között nincs olyan kitétel, hogy egy harmadik, biztonságos országba visszaküldhetjük bevándorlókat.
– Ilyen valóban nem szerepel az irányelvek között. Ahogyan az sem, hogy ezt nem tehetjük meg azokkal, akiknek a hatóságok elutasították a menedékkérelmét. Az irányelvek azt sem tartalmazzák, hogy én reggel fölkelhetek, megmosakodhatok és elindulhatok a munkába, ezt azonban emiatt nem tilthatja meg nekem senki. Ez a szovjet típusú jogértelmezés: ha valamire nincs engedély, akkor úgy fogják fel, hogy tilos. Ez az eljárás egyébként a genfi egyezmény alapján is megengedett, és a strasbourgi bíróság másodfokú döntése is ezt támasztja alá.
– Mi következik az Európai Bíróság döntéséből? Mostantól bárki besétálhat az országba, ha eltöltött négy hetet a tranzitzónában?
– Jogilag ez úgy értelmezhető, hogy ha engedünk ennek a nyomásnak, nem hozhatunk saját szabályozást a tranzitzónában tartás feltételeiről. Érvényét veszítheti tehát a mostani szabályozás, amely arról szól, hogy csak akkor jöhet be bárki az országba, ha a genfi egyezmény szerint mi kötelesek vagyunk erre megadni az engedélyt. Mivel az Európai Bíróság szerint a tranzitzónában való elhelyezés olyan fogva tartás, amely négy hónapnál hosszabb nem lehet, és sokan Szerbiába nem akarnak visszamenni, be kellene majd engedni a migránsokat, vagy más, ideiglenes szálláshelyet kellene nekik kijelölni. A dublini egyezmény módosítása óta azonban a menekülttáborokat sem lehet zárva tartani, innen a bevándorlók nyugodtan szétszéledhetnének majd a világ négy égtája felé. Ha pedig elutasítják a menedékkérelmüket Nyugat- Európában is, hozzánk fogják visszatoloncolni őket.
– Miből tudnának majd tovább utazni, eközben szállást fizetni azok a migránsok, akik a luxemburgi döntés szerint kijuthatnának majd a tranzitzónából?
– A verdikt alapján ezt is a mi nyakunkba varrnák majd. A migránsoknak ugyanis az Európai Bíróság szerint joguk van szálláshelyhez vagy ezt kiváltó pénzjuttatáshoz is. Vagyis a magyar adófizetőknek kellene állni az eltartásuk költségeit. A következő lépés meg nyilván majd a családegyesítés lesz, amikor a rokonok is megérkeznek, és ez ellen sem tehetnénk semmit. A svédek például mindig a kvótán felül teljesítenek, mert egy idő után mindenféle bírálat nélkül be kell fogadniuk a hozzátartozókat is.
– Mit tud tenni a magyar kormány ez ellen?
– Az uniós alapszerződésnek van egy olyan kitételei is, hogy nemzeti identitását minden tagállam védheti. Ezt álláspontunk szerint figyelmen kívül hagyja az Európai Bíróság döntése. Ebből kiindulva megvizsgáljuk, milyen jogalkotási lépéseket kell tenni. Az Alkotmánybíróság állásfoglalását is kérhetjük az ügyben. Luxemburg azokban a jogkörökben illetékes, amelyeket az unió tagállamaival közösen gyakorolunk, de vannak olyanok is, amelyekben szuverének vagyunk. El kell ismertetnünk az Európai Unióval, hogy nem ütközik az uniós jogba a magyar szabályozás.
– Mi lesz a legfontosabb, első lépés?
– Az Európai Bíróság eljárása egy úgynevezett előzetes döntéshozatali eljárás volt, amely azért indult el, mert a Soros féle szervezetek által „jól érzékenyített” szegedi bíróság Luxemburghoz fordult. Ezután a szegedi bíróságnak ténylegesen döntenie kell, de az idegenrendészeti hatóságnak van fellebbezési lehetősége, és mint már mondtam, lehet kérni az Alkotmánybíróságtól is a helyzet kiértékelését. Reméljük, hogy a szegedi bíróság nem hagyja figyelmen kívül az Alaptörvény rendelkezéseit a szuverenitásról, az identitásvédelemről és a hatályos magyar jogi szabályozást sem. Ha kellő bölcsességgel és bátorsággal kezelik ezt az ügyet, akkor megnyugtatóan rendeződhet.
– Nekironthatnak-e újra a migránsok a határnak, ha tudomásukra jut az Európai Bíróság döntése?
– A járvány okozta veszélyhelyzet miatt jelenleg nem kell beengednünk senkit az országhatárokon, úgyhogy egyelőre ez nem várható. Az viszont más kérdés, hogy akkor mi lesz, ha a veszélyhelyzet elmúltával újra megnyitjuk a határokat. De akkor se fogunk engedni a brüsszeli nyomásnak.
0 Megjegyzések