Egy hatékonynak ígérkező vakcina kifejlesztését jelentették be a Pittsburghi Egyetem Orvostudományi Karának kutatói.
A védőoltást - tulajdonképpen a koronavírus fehérjetüskéit - egerekbe adva megfelelő mennyiségű SARS-CoV-2 specifikus antitest kezdett termelődni az állatok szervezetében. A vakcina abból a szempontból is különleges, hogy az immunválaszt kiváltó fehérjéket nem hagyományos injekcióval, hanem úgynevezett mikrotűkkel borított tapasszal juttatják a testbe.
Saját fegyverével győznék le az új koronavírust
Az eredményt bemutató tanulmány a rangos Lancet által kiadott EbioMedicine című orvostudományi folyóiratban jelent meg. A kutatás részben korábbi koronavírusokkal kapcsolatos tapasztalatokon alapul.
Már vannak ismereteink a 2003-as SARS-CoV-ról és a 2014-es MERS-CoV-ról. Mindkét vírus közeli rokona a SARS-CoV-2-nek, és van egy bizonyos fehérjéjük, az úgynevezett tüske, ami nagyon fontos a kórokozó elleni immunválasz kiváltásában" – mondta Andrea Gambotto, a tanulmány egyik szerzője, az egyetem kutatója.
Egy másik védőoltás már a klinikai vizsgálatok szakaszába lépett, az a vírus hírvivő RNS-ével (mRNS) kapcsolná be a szervezet védelmi reakcióját.
A Pittsburghi Egyetem fejlesztése ezzel szemben a kórokozó fehérjéjén alapul, amit mesterségesen, laboratóriumban állítanak elő a szakemberek.
A készítmény a PittCoVacc nevet kapta (a Pittsburghi Koronavírus Vakcina rövidítése).
Nemcsak a szervezetet védekezésre ösztönző molekula más, bejuttatásának módja sem a megszokott. A kutatók egy olyan, mindössze hüvelykujj méretű tapaszt készítettek, amin 400 mikronagyságú tű sorakozik.
E mikrotűk juttatják be a koronavírus tüskéjét alkotó fehérjét a bőrbe, ahol az immunreakció a legerősebb.
A mikrotűk nem fémből készülnek, hanem fehérjéből és cukorból épülnek fel, így szimplán feloldódnak a bőrben. Alkalmazásuk fájdalommentes.
Tömeggyártása egyszerű, és még hűteni sem kell
Az immunválaszt katalizáló vírusfehérjét "sejtgyárban" állítják elő, ami a SARS-CoV-2 fehérjetüskéjét expresszáló sejtkultúrák egymásra rakott rétegeit jelenti.
A kutatók szerint a rendszer nagy előnye, hogy skálázható, vagyis a rétegek számának növelésével fel lehet pörgetni a fehérjetermelést.
A fehérjék tisztítása, valamint a mikrotűk formába öntése szintén megvalósítható ipari szinten.
"Az oltások fejlesztésénél általában nem kell a skálázhatóságra gondolni, amikor azonban egy világjárvány kellős közepén vagyunk, és minél előbb szükségünk van a vakcinára, ez az első dolog, amit számításba kell vennünk" – mondta Gambotto.
Az új védőoltás másik nagy előnye, hogy szobahőmérsékleten eláll, így szállításkor, tároláskor nem kell a hűtéséről gondoskodni.
Ugyancsak fontos szempont, hogy a mikrotűk akkor sem veszítenek hatékonyságukból, ha gammasugarakkal sterilizálják őket.
Mikor lesz ebből használható vakcina?
A PittCoVacc-ot első körben egereken tesztelték, és az eredmények nagyon biztatóak: az oltás beadását követően két héten belül megjelentek a rágcsálókban a SARS-CoV-2 ellenes antitestek. A MERS-CoV-val kapcsolatos korábbi kutatásokból kiindulva a szakértők úgy számolnak, az új vakcinával nagyjából egy évre szóló védettség érhető el.
A kutatók most az amerikai élelmiszer- és gyógyszerfelügyeleti hatóság (FDA) engedélyére várnak, hogy a humán klinikai próbákat megkezdjék.
És hogy mikor lesz ebből működő vakcina? Maga az engedélyeztetési eljárás néhány hónapot vesz igénybe, az emberi kísérletek időtartama pedig legalább egy év, ha nem több.
A mostani rendkívüli helyzetben nem lehet megmondani, hogy meddig tart a klinikai fejlesztés fázisa. A megszokott eljárásrend nemrégiben bejelentett felülvizsgálata azt sugallja, hogy képesek leszünk gyorsabban haladni" – mondta Louis Falo dermatológus, aki szintén részt vett az oltás fejlesztésében.
0 Megjegyzések