Hirdessen itt

A Magyar Helsinki Bizottság is érintett a százmilliós gyöngyöspatai ügyben?

A Soros-szervezetek politikai és gazdasági károkozása egyre nagyobb méreteket ölt

A magyar származású író és szociológus, Frank Füredi (született: Füredi Ferenc) állítása szerint egy magánjellegű ebéd közben Soros Györgynek dolgozó globalista aktivisták azzal kérkedtek, hogy kormányokat buktattak már meg. A „Soros-művelettel, vagy hálózattal való találkozásáról korábban elmondta, hogy az 2013-ban hazánkban, Budapesten történt egy fiataloknak szóló csereprogramon (Open Society Youth Exchange), ahová a világ minden részéről érkeztek a nyílt társadalom eszméjének követői. Ennek kapcsán már idéztük a személyes beszámolót: „A legtöbb résztvevő okos, idealista fiatal volt, akik úgy tűnt, tényleg csak jobbá szeretnék tenni a világot. Ami aggodalommal töltött el a találkozóval kapcsolatban az volt, hogy a jelenlévőkre úgy tekintettek, mintha baloldali hittérítők lennének, akik hazatérve terjesztik majd az igét.”

Ennek fényében nem meglepő, hogy Kapronczay Stefánia a Társaság a Szabadságjogokért nevű Soros-szervezet ügyvezető igazgatója egy évvel később direkt módon kritizálta a magyar kormányfőt, „Miért hallgat Orbán Vikor?” címmel nyílt levélben vonta kérdőre a magyar kormányt az Ukrajnában kialakult „emberi jogi válsághelyzet kapcsán”, mivel a hatalom korlátozza a szabadságjogokat, alapvető kötelességének sem tesz eleget. Az már csupán érdekességként említhető, hogy azóta tudjuk, hogy Soros György milyen komoly befolyásra tett szert Ukrajnában, illetve hogy a magyar kisebbséget rendkívül hátrányosan érintő nyelvtörvény kapcsán mennyire passzívnak mutatkoztak az egyébként harcos Soros-jogvédők. Ugyancsak a Soros-hálózat tagjaként Magyarországon tevékenykedő Magyar Helsinki Bizottság egyik kampányarca, nyugalmazott Sándor Zsuzsa ex-bírónő elszólása óta is tudjuk, hogy

A JELENLEGI KORMÁNY MEGBUKTATÁSA PRIORITÁSNAK TEKINTHETŐ.


2012. június 22. napján szintén Magyar Helsinki Bizottság büszkén számolt be arról, hogy „közreműködésével 2012. június 21-én 105 bíró fordult a strasbourgi emberi jogi bírósághoz, kérve az Emberi Jogok Európai Egyezménye (Egyezmény) megsértésének megállapítását és kártérítés megfizetését a diszkriminatív kényszernyugdíjazás miatt.” Elmondásuk alapján a bírák a „Magyar Helsinki Bizottság ügyvédjének közreműködésével az Egyezmény megsértésének megállapítását kérik strasbourgi bíróságtól, és azt, hogy kötelezze a magyar kormányt az egyezménysértő szabályozás miatt kieső jövedelmük megfizetésére.” Ahogy arról beszámoltunk, akkor közel 150 bíró döntött úgy, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai  Bíróságon keresi igazát. Ebből a körből több mint 100 bírót a Magyar Helsinki Bizottság, illetve ügyvédjük dr. Karsai Dániel képviselt. Az ügyben felmerült továbbá jogi képviselőként Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnökének és Cech Andrásnak is a neve.

A Helsinki-közeli ügyvéd, Cech András neve a fogvatartottak kártalanítása kapcsán is felmerült az elmúlt napokban. Mint ahogyan arról korábban beszámoltunk a Soros-hálózathoz tartozó Magyar Helsinki Bizottság 2015. decemberi közleményében arról számolt be büszkén, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága 231 millió forintos kártérítést ítélt meg 43 rabnak a rossz börtönkörülmények miatt.

Mint ismeretes, futószalagon érkeznek beadványok a strasbourgi székhelyű Emberei Jogok Európai Bíróságára (EJEB) a magyar állammal szemben a legkülönbözőbb okokból – amennyiben a sokszor borítékolható pernyertesség bekövetkezik ez nem csupán a panaszosnak, de az őt képviselő ügyvédeknek is jelentős anyagi haszonnal jár – egy konkrét – Cech András által képviselt –ügyben a magyar kérelmező az N. Béláné kontra Magyarország ügyben az alábbi pénzbeli követelésekkel állt elő:

Károk

A kérelmező 13.185 euró vagyoni kártérítést követelt, ami 68 havi nem folyósított rokkantsági ellátásnak felel meg. A kérelmező továbbá 6.000 euró nem vagyoni kártérítést is követelt.

Ebből az EJEB 10.000 eurós vagyoni kártérítést, és 5000 euró mértékű nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

Költségek és kiadások

A kérelmező további (az áfát is magában foglaló) 19.220 eurót követelt a Bíróság előtt felmerült költségek és kiadások megtérítésére. Ez az összeg megfelel a kérelmező ügyvédjei és azok munkatársai által kiszámlázott, (az áfát is magában foglaló) 150 euró összegű ügyvédi és (az áfát is magában foglaló) 50 euró összegű jogi asszisztensi óradíjjal számított 121,5 órányi jogi munka és 19,9 órányi jogi asszisztensi munka díjának.

Ebből a Bíróság ilyen címen összesen 15.000 euró megítélését tartotta „észszerűnek”, amely összegből le kellett vonni azt a 2.204,95 eurót, amit az Európa Tanács a Kamara és a Nagykamara előtt zajló eljárás tekintetében jogsegély keretében már kiutalt a kérelmező ügyvédjei számára; ilyen módon az ilyen címen kifizetendő összeg 12.795,05 euró.

A fentiek alapján szembetűnő lehet, hogy a Strasbourgban eljáró magyar ügyvéd óradíja, több mint 45.000 Ft.

Egy másik már ismertetett ügyben a Fazekas Tamás ügyvéd – ő az, aki értesítési címként a Magyar Helsinki Bizottságot jelöli meg az ügyvédi meghatalmazása fejlécében – által képviselt Magyar Helsinki Bizottság azért indított eljárást Magyarországgal szemben, mert több rendőr-főkapitányság megtagadta az illetékességi területén kirendelt védők névsorának, valamint az egyes védőknek adott kirendelési megbízások számának átadását. A Helsinki követelései az alábbiak szerint alakultak:

Károk

A kérelmező civilszervezet nem nyújtott be nem vagyoni kártérítés iránti követelést. Vagyoni kár címén azonban 215 eurót (kb. 65,000 forint) követelt. Ezt a bíróság megítélte.

Költségek és kiadások

A Helsinki Bizottság teljes költségigénye 8875 EUR + áfa (kb. 3,400,000 Forint) volt, amelynek a bíróság teljes egészében helyt adott. Ebből 6400 euró + 27 % áfa ügyvédi költség, és 2475 eurót (közel 800,000 Ft) követelt a tárgyaláshoz kapcsolódó utazási és szállásköltségek címén.

A napokban a Helsinki Bizottság részéről Kádár András Kristóf közvetett módon a gyöngyöspatai ügyre is utalhatott az ATV reggeli műsorában, amikor szerinte „más olyan csoportok kellenek, amikkel kapcsolatban negatív indulatokat, félelmet, gyűlöletet lehet kelteni és elég kézenfekvő célpontokat választott azt hiszem a miniszterelnök.”


Mint arra elsőként rámutatott a Tűzfalcsoport nevű oldal, a 100 milliós Gyöngyöspatához köthető „szegregációs ügyben” a 2004-ben létrejött és 2016-ban meg is szűnt Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (Chance For Children Foundation, rövidítve: CFCF) nevű szervezet kezdeményezte az eljárást.

A CFCF arcív anyagai között megtalálható információ, hogy a szervezet állandó jogi szakértője, dr. Farkas Lilla, aki egyúttal a Magyar Helsinki Bizottság munkatársa is. Aki eddig kételkedett volna a Soros-szervezetek összefonódásában, vagy hálózati jellegében, annak ez újabb megerősítésként szolgálhat.

Forrás: Tuzfalcsoport.blogstar.hu

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések