Hirdessen itt

Mindenkit elrettentenek a kirívó parlamenti akcióktól: elmondta a szakértő, mi a célja az országgyűlés frissen elfogadott törvénymódosítási javaslatának

Elfogadta az Országgyűlés többsége azt a törvénymódosítási javaslatot, melynek értelmében sokkal szigorúbban szankcionálják a jövőben a kirívó magatartást az ország házában.

A javaslatot még egy hónappal ezelőtt nyújtotta be Kocsis Máté és több más kormánypárti politikus, miután Hadházy Ákos független képviselő egy „Lónak a f...át” feliratú táblát tartott fel az ülésteremben Orbán Viktor napirend előtti felszólalása közben, és a miniszterelnök felszólalását is megzavarta.

A törvénymódosítás elfogadása most sem ment bekiabálások és ellenzéki akció nélkül: a zárószavazás után az MSZP és a DK képviselői előbb hátat fordítottak a fideszes frakciónak, majd elhagyták az üléstermet. Az elfogadott módosítás értelmében a képviselők akár 12 havi fizetésüknek, vagyis tízmilliónak is búcsút mondhatnak, ha többszöri felszólításra sem hagyják abba az ülés rendjét súlyosan zavaró cselekményeket. A házelnök saját rendelkezésében dönthet a képviselő kivezettetéséről is, ráadásul ez nem csak a Parlamentre, hanem a Képviselői Irodaházra vonatkozó kitiltást is eredményezhet.

– Teljes mértékben szembemegy ez a törvénymódosítás a parlamentarizmus 1990 óta létező funkciójával – értékelte a módosítás elfogadását Ceglédi Zoltán politikai elemző. – Abba az irányba megy az egész, hogy a kormánypolitika semmilyen kritikát nem tűr el, ezzel a módosítással pedig az eddig kevésbé aktív képviselőket is elrettentik attól, hogy a tavalyihoz hasonló akciókat hajtsanak végre a parlamentben – mondta.

– A törvénymódosítás a Ház tekintélyét állítja helyre – fejtegette lapunknak Kiszelly Zoltán politológus. – Abba az irányba kell vinni a parlamenti munkát, hogy a képviselők ne mindenféle akciókkal küzdjenek a nekik nem tetsző döntések ellen, hanem inkább a szóvirágokkal, érvekkel verjék keresztül azt, amiket ők szeretnének. Az állami szervek ellenőrzésében sem korlátozzák őket a módosítással, hiszen ezek a szervek kérésre meg kell, hogy adják az engedélyeket – tette hozzá.

A törvény mostantól tartalmazza azt is, hogy a képviselők továbbra is bemehetnek az állami szervek épületeibe, azonban mostantól előzetes egyeztetés kell ahhoz, hogy ezzel a képviselői előjogukkal élhessenek. Az ellenzék szerint ez súlyosan korlátozza az ellenőrzési jogkörüket, ezért Hadházy Ákos, Szabó Szabolcs és Szél Bernadett a szavazással egy időben látogatást tettek az EMMI épületében.

– Úgy gondoltuk, most még gyorsan benézünk, mielőtt ehhez is külön engedélyt kell kérnünk – mondta el a Blikk kérdésére Hadházy Ákos. – Megnéztük az Öveges-program papírjait, mert tudtuk, hogy emiatt volt egy átfogó OLAF-vizsgálat – mondta. Ez egyébként egy oktatásfejlesztési program volt, ami miatt 390 millió forint visszafizetését követelte az EU.

Módosították az Alkotmányt

A Ház kedden szavazott az Alaptörvény nyolcadik módosításáról is, mely kivezette a közigazgatási különbíróságok felállításának lehetőségét. A kormány családvédelmi akciótervének részeként lehetővé tette, hogy a még nem nyugdíjas nagyszülők a jövő év első napjától jogosulttá válhassanak a gyermekgondozási díjra, illetve Senyei György Barna személyében megválasztották az Országos Bírói Hivatal új elnökét is. Január 31-ig meghosszabbították a tankötelezettség alóli felmentési kérelem beadási határidejét.

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések