Az Országgyűlés gazdasági bizottsága 10 igen és 3 nem szavazat mellett alkalmasnak ítélte Kandrács Csabát, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöki posztjára, a jelöltet a kinevezése előtt hétfőn hallgatta meg a parlamenti testület.
Kandrács Csaba - kinevezése esetén - az MNB alelnöki posztján Windisch Lászlót váltja, akinek a hatéves mandátuma október elsején jár le.
Kandrács Csaba évek óta az MNB felügyeleti területén tölt be vezetői posztot, jelenleg ő az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért felelős ügyvezető igazgatója. Kandrács Csaba korábban az MNB Monetáris Tanácsának külső tagja volt, régebben pedig a Magyar Államkincstár elnöki tisztségét töltötte be. A jegybanki ügyvezető igazgatói kinevezése előtt, 2014 novemberétől a Magyar Reorganizációs és Követeléskezelő (MARK) Zrt. elnök-vezérigazgatójaként tevékenykedett.
Kandrács Csaba elmondta: 2013 őszétől, amikor is az MNB különböző területein tevékenykedett, figyelemmel kísérte a jegybankban folyó munkát, számos programban maga is részt vett. Ezek közül különösen sikeresnek mondta az alapkamat csökkentését, az MNB által elindított önfinanszírozási programtól kezdve a különböző jegybanki programokat. A sikerrel járó döntések között kiemelte a devizahitelek forintosítását, amely további jelentős terhektől kímélte meg a korábbi devizahiteleseket.
Kandrács Csaba úgy ítélte meg: a jegybanki programok is hozzájárultak ahhoz, hogy napjainkban jelentős ütemű növekedési pályára állt a magyar gazdaság, a 2014 áprilisában meghirdetett önfinanszírozási program segítségével pedig az ország magas külső és deviza-államadósságából adódó kockázatok nagymértékben csökkentek.
Jelezte: az MNB tevékenységének is köszönhető, hogy az államháztartási hiány már 3 százalék alatt van a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) mérten, jobb a hazai gazdaság szerkezete, versenyképesebbek a magyar gazdaság szereplői, az államadósság a GDP-hez képest folyamatosan csökken.
Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) azt vetette fel, hogy a nyugat-európai bankrendszerekhez képest túl drágák a magyar bankok, nagyon költséges a magyarországi bankolás. A szocialista képviselő azt is bírálta, hogy a forint árfolyama jelentősen gyengült 2010 óta.
Kandrács Csaba válaszában jelezte: az MNB az elmúlt években számos fogyasztóvédelmi intézkedést hozott, amely a bankokat a költségek leszorítására ösztönzi. Az alelnökjelölt ezek között említette a minősített fogyasztóbarát hitelek bevezetését, illetve a pénzintézetek nem megfelelő működése esetén kiszabott magasabb bírságokat, amelyek azt a célt szolgálják, hogy a bankok és a biztosítók a szabályokat mindenkor tartsák be. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a pénzpiacon a fintech cégek megjelenése előbb-utóbb arra készteti a pénzintézeteket, hogy csökkentsék díjaikat, különben elveszíthetik ügyfeleik egy részét.
Kandrács Csaba megismételte azt a jegybanki vezetők által többször is hangoztatott elvet, miszerint a MNB-nek nincs árfolyamcélja, a monetáris politika egyetlen horgonya az inflációs cél.
Bánki Erik (Fidesz), a gazdasági bizottság elnöke és Hadházy Sándor (Fidesz), a testület alelnöke kifejezetten sikeresnek ítélte az MNB elmúlt hatéves tevékenységét, amelyben aktívan részt vett Kandrács Csaba is.
(MTI)
0 Megjegyzések