Az Európai Parlament (EP) magyar tagjainak választásán a jogorvoslatoknál a fellebbezés benyújtójának igazolnia kell érintettségét, és nem elegendő arra hivatkoznia, hogy választópolgár, vagy hogy ő nyújtotta be a fellebbezés alapját adó kifogást.
A jogszabály azonban most - egyezően a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem szabályaival - azt írja elő, hogy fellebbezést csak "az ügyben érintett természetes és jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet" nyújthat be. A törvény azonban nem rögzíti az érintettség fogalmát.
Ezért az EP-választás kampányában a fellebbezések elbírálásánál a másodfokon eljáró Nemzeti Választási Bizottságnak (NVB) minden esetben vizsgálnia kell a fellebbező érintettségét, vagyis hogy joga volt-e benyújtani a jogorvoslatot. A fellebbezésekkel kapcsolatos érintettség vizsgálatánál még nincs kialakult választási bizottsági joggyakorlat, bár a jogszabály a bírósági felülvizsgálati kérelmeknél már korábban is megkövetelte a kérelmező érintettségét, így széles körű kúriai és alkotmánybírósági gyakorlat alakult ki.
Az NVB-nek esetről esetre kell vizsgálnia a fellebbezés benyújtójának érintettségét, azt, hogy az adott ügy a kérelmező jogát, jogos érdekét, kötelezettségét közvetlenül érinti-e.
A kúriai és alkotmánybírósági gyakorlat szerint a jogorvoslati kérelem benyújtójának azt kell igazolnia, hogy az állított jogsérelemnek közvetlen hatása van saját jogaira és kötelezettségeire. Ehhez azonban a bíróságok szerint nem elegendő alap az, hogy a fellebbezés benyújtója választópolgár, vagy az, hogy a támadott döntés alapjául szolgáló kifogást a beadványozó nyújtotta be.
Az érintettséget minden esetben a kérelem benyújtójának kell igazolnia, a választási bizottság nem rendelhet el hivatalból bizonyítást.
(MTI)
0 Megjegyzések