2016 óta Romániában csökkent legnagyobb mértékben a bebörtönzések száma

2016 és 2018 között Romániában csökkent legnagyobb mértékben a bebörtönzések száma, derül ki az Európa Tanács büntetőügyi statisztikájának (SPACE) éves jelentésből.

A SPACE éves adatgyűjtése az Európa Tanács tagállamaiban szabadságelvonással járó büntetést töltőkre, illetve az egyéb okból ilyen intézményekben fogvatartottakra vonatkozik, illetve az adatgyűjtés kiterjedhet még a szabadságelvonással nem járó, illetve az alternatív szankciókkal sújtott büntetettekre is.

Az adatokból az derül ki, hogy Romániában 2016-ban 100 ezer lakosra még 109,7 fogvatartott jutott, ez a szám 2018-ra 102,5-re mérsékelődött, ez 16%-os csökkenést jelent.

Románia után Bulgáriában esett leginkább a bebörtönzöttek száma a fent említett két évben, ott 15%-os volt a visszaesés, majd Norvégiában (-11,6%), Finnországban (-9,9%) Észak-Macedóniában (-9,7%), Örményországban (-8,7), Lettországban (-8,4%), Luxemburgban (-7,1), Észtországban (-5,7%) és Cipruson (-5,5%) esett leginkább vissza a bebörtönzések száma.

2016 és 2018 között Izlandon nőtt a leginkább a letöltendő szabadságvesztésre ítéltek száma (+25,4%), de Olaszországban (+7,5), Hollandiában (+5,9), Dániában (+5,9) és Montenegróban (+5,5) is „jócskán” emelkedett ez a szám.

A vizsgált országok közül Oroszországban jut a lakosság arányához viszonyítva a legtöbb elítélt, ott ugyanis 418,3 fegyházra ítélt személy jut 100 ezer főre. Oroszországot követi Georgia (252,2), majd Azerbajdzsán (235), Litvánia (234,9) és a Moldvai Köztársaság, ahol 215,2 börtönlakó jut 100 ezer állampolgárra.

Izlandon, bár az elmúlt években jelentősen nőtt az elítéltek száma, még mindig „csupán” 46,8 elítélt jut 100 ezer főre, és érdemes azt is figyelembe venni, hogy az ország lakossága a 2014-es népszámlálás szerint csak épp, hogy meghaladja a 317 ezer főt.

Izland után Finnországban (51,1), Hollandiában (54,4), Svédországban (56,5), Dániában (63,2), Szlovéniában (61,1) Norvégiában (65,4) jut a legkevesebb elítélt 100 ezer főre.

A SAPCE elkészítéséhez az adatokat minden évben egy-egy kérdőív formájában kérik be a tagállamok büntetés-végrehajtást felügyelő szerveitől, illetve a pártfogó felügyeletet irányító szervtől. A begyűjtött adatok ellenőrzését, értelmezését és összehasonlíthatóvá tételének vizsgálatát egy munkacsoport végzi, mely jelentése megírásakor konzultál a nemzetek adatszolgáltatóival a minél pontosabb elemzések elkészítése érdekében.