Szlovákiában szombaton az elnökválasztás második fordulóját tartják, míg Ukrajnában vasárnap első körben járulnak a szavazóurnákhoz a választók.
Szlovákia
A szlovákiai elnökválasztás szombati, második fordulójában két jelöltre adhatják le voksukat a szavazásra jogosult polgárok: az ellenzéki liberálisokéra, Zuzana Caputovára, aki az első körben a szavazatok több mint 40 százalékát szerezte meg, és a voksok csaknem 19 százalékával a második helyen végzett Maros Sefcovicra, aki a legerősebb kormánypárt, az Irány-Szociáldemokrácia támogatásával indult.
Mindkét jelölt ragaszkodik azokhoz az értékekhez, amelyeket az elnökválasztás első fordulójában is képviselt – mondta az InfoRádiónak Szarka László történész. Másként ítélik meg az orosz orientáció és a visegrádi együttműködés jelentőségét – emelte ki. Ha túl sok Caputova-szimpatizáns nem marad otthon, vagy az első fordulóban kibukott radikálisok nem állnak nagy tömegekben Sefcovic mellé, akkor a papírforma szerint előbbi nyeri a választást – vélekedett.
A szakértő elmondta: a kormánypárt által támogatott Sefcovic-ról egy jelentős, közvetlenül a párttól kapott támogatás révén egyértelműen kiderült, hogy Robert Fico korábbi miniszterelnökhöz kötődő jelölt, Caputova anyagi háttere pedig erősen megkérdőjelezhető.
Vélemények
Magyarországgal és Lengyelországgal kapcsolatban az ellenzéki liberálisok jelöltje úgy vélekedett, hogy jogosak a jogállamiság működésével kapcsolatos kétségek. Sefcovic pedig elképzelhetetlennek nevezte, hogy az EU a párbeszéd folytatása helyett az uniós támogatások leállításával próbálkozzon. Leszögezte: a visegrádi együttműködés megtartása prioritás.
A kampányt Andrej Kiska szlovák államfő és Peter Pellegrini szlovák kormányfő szerda esti beszédei zárták, amelyet közvetített a szlovák köztévé. Bár mindketten elsődlegesen a választási részvétel fontosságát hangsúlyozták, egyaránt tettek burkolt utalásokat arra, hogy melyik jelölt győzelmét részesítenék előnyben.
“A közvetlen választás szabadságot és mandátumot ad az elnöknek arra is, hogy kellemetlen kérdéseket tegyen fel a kormánynak” – mondta a korábban nyíltan Caputová mellett kampányoló Kiska.
Pellegrini ugyanakkor a társadalmi megbékélés megteremtésének fontosságát emelte ki, utalva arra, hogy az elmúlt években Kiska és a kormány politikai szembenállása rendkívül elmélyítette a társadalmon belüli megosztottságot. A szlovák kormányfő a liberális jelölt jelentős médiahátszelére, ugyanakkor politikai tapasztalatainak hiányára célozva leszögezte: amikor az ország érdekeit kell megvédeni “már nem segítenek a névtelen tanácsadók és a marketing.”
A legutolsó, a múlt héten nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatás a választás második választási fordulóban Zuzana Caputová győzelmét valószínűsítette Sefcoviccsal szemben, 60,5 százalékos eredménnyel 39,5 százalék ellenében.
Ukrajna
Ukrajnában 35 millió állampolgár választhat elnököt vasárnap. A jelöltek többsége azzal kampányol, hogy véget vet az ukrán-orosz konfliktusnak, csökkenti a megélhetés költségeit, reformokat vezet be és küzd a korrupció ellen.
A csütörtökön közzétett felmérések alapján továbbra is Volodimir Zelenszkij humorista vezeti magabiztosan a jelöltek népszerűségi listáját, a második és a harmadik helyen pedig Petro Porosenko jelenlegi államfő és Julija Timosenko, a Haza párt vezetője áll gyakorlatilag holtversenyben.
Hasonlóan más országok választásaihoz, az ukrán elnökválasztás sem szakpolitikai kérdések mentén dől el – mondta korábban az InfoRádiónak Rácz András Oroszország-szakértő, a Political Capital munkatársa. Kiemelte: az ország jövője szempontjából a mostani elnökválasztásnál lényegesen fontosabb lesz az őszi parlamenti voksolás.
A közvélemény-kutatások alapján nem valószínű, hogy már vasárnap meglesz az elnökválasztás győztese. Minden bizonnyal második fordulóra lesz szükség, így az ukránok április 21-én is az urnák elé járulhatnak.
Botrányok és vádaskodások
A showman Zelenszkij újévi köszöntőjében jelentette be a műsorait sugárzó 1+1 tévécsatornán, hogy elindul az elnökválasztáson. Népszerűségi mutatója ezután meredeken emelkedni kezdett, és hamar az élre került. Nem titkolja, hogy gazdag ember. Pártolói – akik főleg fiatalok – azzal érvelnek mellette, hogy ő a vagyonát nem privatizációval szerezte, mint mások – köztük a regnáló államfő.
Az 54 éves Porosenkót inkább a középkorú és az idősebb korosztály támogatja. Az oligarcha elnök a jelöltek között toronymagasan a legtehetősebb, vagyonbevallása alapján 2017-ben összesen mintegy 839 millió hrivnya, azaz csaknem 8,7 milliárd forint pénzeszközzel és bevétellel rendelkezett.
Az 59 éves Timosenko főleg a 45 felettiek körében népszerű. Már csak volt oligarchának tartják, vagyona és befolyása nagy részét még a kétezres évek elején, Leonyid Kucsma elnökségének idején elvesztette, amikor szembe fordult vele. Viktor Juscsenko elnöksége alatt kétszer volt miniszterelnök, először néhány hónapig 2005-ben, majd 2007 és 2010 között. Viktor Janukovics volt ukrán elnök hivatali visszaélés vádjával 2011-ben bebörtönöztette a 2009-ben Oroszországgal kötött, Ukrajnának előnytelen gázszerződés miatt, 2014-ben a Majdan-tüntetések nyomán nyerte vissza szabadságát. A mostanit megelőzően már kétszer indult az elnöki posztért, mindkét alkalommal második lett.
0 Megjegyzések