Helybenhagyta az orosz alkotmánybíróság csütörtökön Moszkvában a szeptember végén megkötött csecsen-ingus határegyezményt, ezzel felülbírálva Ingusföld alkotmánybíróságának az azt érvénytelenítő októberi határozatát.
Az ingus alkotmánybíróság döntése értelmében a két köztársaság elnöke, az ingus Junusz-bek Jevkurov és a csecsen Ramzan Kadirov által aláírt, a határvonal véglegesítéséről rendelkező megállapodást csakis népszavazás emelhette volna törvényerőre. A szövetségi bíróság viszont arra a megállapításra jutott, hogy az egyezmény nem ütközik törvénybe, ezért nincs szükség referendumra.
A határmegállapodás ellen korábban napokon át ezrek tüntettek Magaszban, az ingus fővárosban, azt állítva, hogy az abban foglalt területcsere kárt okozott Ingusföldnek. Az ingusföldi elnök ezzel szemben azt hangoztatja a parttalanná vált, szövevényes vitában, hogy a határmódosítás nem járt területvesztéssel.
A határmódosításról rendelkező jogszabályt egyébként október elején a mindössze mintegy 400 ezer lakosú, háromezer négyzetkilométer területű Ingusföld törvényhozásának 25 jelen lévő tagja közül 17-en megszavazták, három ellenszavazat és öt tartózkodás mellett. Később a képviselők egy része arra panaszkodott, hogy a voksolás eredményét meghamisították.
A két köztársaság vezetője üdvözölte az orosz alkotmánybíróság döntését, ingus képviselők egy csoportja viszont politikai indíttatásúnak nevezte a döntést és közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul.
A határvonalat a Csecsen-Ingus Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság 1991-ben történt széthullása óta nem állapították meg pontosan. 1993-ban az Oroszországból akkor kiszakadni próbáló Csecsenföld, valamint a maradni akaró Ingusföld elnöke, Dzsohar Dudajev és Ruszlan Ausev megállapodást írt alá, amelynek értelmében Ingusföld a Felső-tyereki járás, Csecsenföld pedig a Malgobeki járás egy-egy lakatlan, erdős részét engedte át a másik köztársaságnak.
Kadirov egyébként arra kérte csütörtökön az orosz szövetségi hatóságokat, hogy szüntessék meg az ellenőrző posztokat az ország négy észak-kaukázusi köztársasága, Csecsenföld, Ingusföld, Dagesztán és Észak-Oszétia között. A csecsen vezető szerint ha ezek az entitások békében és barátságban kívánnak élni egymással, nincs szükségük erre a kontrollra, amelyet a bűnözők úgyis megkerülnek.
(MTI)
Az ingus alkotmánybíróság döntése értelmében a két köztársaság elnöke, az ingus Junusz-bek Jevkurov és a csecsen Ramzan Kadirov által aláírt, a határvonal véglegesítéséről rendelkező megállapodást csakis népszavazás emelhette volna törvényerőre. A szövetségi bíróság viszont arra a megállapításra jutott, hogy az egyezmény nem ütközik törvénybe, ezért nincs szükség referendumra.
A határmegállapodás ellen korábban napokon át ezrek tüntettek Magaszban, az ingus fővárosban, azt állítva, hogy az abban foglalt területcsere kárt okozott Ingusföldnek. Az ingusföldi elnök ezzel szemben azt hangoztatja a parttalanná vált, szövevényes vitában, hogy a határmódosítás nem járt területvesztéssel.
A határmódosításról rendelkező jogszabályt egyébként október elején a mindössze mintegy 400 ezer lakosú, háromezer négyzetkilométer területű Ingusföld törvényhozásának 25 jelen lévő tagja közül 17-en megszavazták, három ellenszavazat és öt tartózkodás mellett. Később a képviselők egy része arra panaszkodott, hogy a voksolás eredményét meghamisították.
A két köztársaság vezetője üdvözölte az orosz alkotmánybíróság döntését, ingus képviselők egy csoportja viszont politikai indíttatásúnak nevezte a döntést és közölte, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul.
A határvonalat a Csecsen-Ingus Szovjet Szocialista Autonóm Köztársaság 1991-ben történt széthullása óta nem állapították meg pontosan. 1993-ban az Oroszországból akkor kiszakadni próbáló Csecsenföld, valamint a maradni akaró Ingusföld elnöke, Dzsohar Dudajev és Ruszlan Ausev megállapodást írt alá, amelynek értelmében Ingusföld a Felső-tyereki járás, Csecsenföld pedig a Malgobeki járás egy-egy lakatlan, erdős részét engedte át a másik köztársaságnak.
Kadirov egyébként arra kérte csütörtökön az orosz szövetségi hatóságokat, hogy szüntessék meg az ellenőrző posztokat az ország négy észak-kaukázusi köztársasága, Csecsenföld, Ingusföld, Dagesztán és Észak-Oszétia között. A csecsen vezető szerint ha ezek az entitások békében és barátságban kívánnak élni egymással, nincs szükségük erre a kontrollra, amelyet a bűnözők úgyis megkerülnek.
(MTI)
0 Megjegyzések