A parlament keddi határozathozatalai között egységes oktatási nyilvántartást hozott létre, és a hallgatói normatíva emeléséről is döntött.
Egységes oktatási nyilvántartás jön létre
Egységesen kezelhető oktatási nyilvántartás jöhet létre: az oktatási azonosítószámmal a jövőben több jelenlegi azonosítót váltanak ki az Országgyűlés által 151 igen, 10 nem és 18 tartózkodó szavazattal elfogadott törvénymódosítás alapján.
Az oktatási nyilvántartásról szóló törvényjavaslat elfogadására azért volt szükség, mert az unió általános adatvédelmi rendeletét - a GDPR-szabályozást - 2018. május 25-től Magyarországon is alkalmazni kell.
A módosítással az élethosszig tartó tanulás szellemében elérhetővé válik az a cél, hogy az emberek oktatási életútja a jelenlegi széttagolt nyilvántartási rendszer helyett egységesen is nyomon követhetővé váljék, az általános iskolától a felsőoktatásig, a nyelvvizsgákig. A nyilvántartásokban tárolt adatokat egységesen tudják kezelni, biztosítható az adatok időszerűsítése, a párhuzamosságok kiszűrése.
A törvényben meghatározták azon személyes adatok körét, amelyeket egységesen kell kezelni. Az oktatási azonosítószámmal a jövőben több jelenlegi azonosítót váltanak ki. Rögzítették a szak- és alrendszerekben nyilvántartott adatok továbbíthatóságának feltételeit is. Központi elem, hogy ha egy kérelem elbírálásához más hatóságnál rendelkezésre áll közhiteles nyilvántartásban szereplő adat, úgy azok benyújtására nem lehet kötelezni az ügyfelet.
Emelkedik a hallgatói normatíva
Már jövőre emelkedik a hallgatói normatíva és bővülhet a doktori képzésben részt vevők száma a felsőoktatási törvény elfogadott módosítása révén.
A 158 igen és 21 tartózkodó szavazattal jóváhagyott módosítás értelmében az egy diák után megállapított hallgatói normatíva az évenkénti 119 ezer forintról jövőre 128 520 forintra, 2020-tól pedig 166 600 forintra nő, ami 40 százalékos emelkedés.
A doktori képzések állami ösztöndíjas résztvevőinek létszámát a jelenlegi 1300-ról kétezerre növelik.
A felsőoktatási felvételi eljárásokkal szembeni jogorvoslati eljárásokban a bíróságoknak legkésőbb 45 nap alatt döntést kell hozniuk.
A rektorok és a kancellárok kettős vezetéséből fakadó tapasztalatok alapján pontosították a munkáltatói jogkör gyakorlására és a kancellári pályázatokra vonatkozó szabályokat. A módosítás rögzíti, hogy vezetői megbízás a hatvanötödik életév betöltéséig szólhat. Ha a rektori pályázat kiírása napján a pályázó még nem töltötte be a hatvanötödik életévét, de azt a pályázat kiírásától a megbízás pályázatban kiírt időtartama végéig betölti, akkor vezetői megbízása meghatározott feltételekkel további egy alkalommal meghosszabbítható.
A Győri Hittudományi Főiskola 2019. február 1-jétől Brenner János Hittudományi Főiskola megnevezéssel működik majd.
(MTI)
0 Megjegyzések