Hirdessen itt

Londoni elemzők: a drága olaj egy időre 4 százalék fölé emelheti a magyarországi inflációt

Londoni pénzügyi elemzők várakozása szerint a nyersolaj magas világpiaci ára miatt jövőre rövid ideig valószínűleg 4 százalék fölé emelkedik a tizenkét havi magyarországi infláció.
A Morgan Stanley globális pénzügyi szolgáltató csoport londoni befektetési részlegének feltörekvő piacokkal foglalkozó elemzői pénteken ismertetett átfogó tanulmányukban megállapították, hogy a közép-európai EU-térségben Magyarországon és Romániában a legnagyobb mértékű az olajárak inflációs átszűrődése, részben azért, mert e két gazdaság inflációs kosarában nagyobb az üzemanyagárak súlya - 7,7, illetve 5,9 százalék -, mint Lengyelországban (4,4 százalék) és Csehországban (3,5 százalék).

A Morgan Stanley számítási modellje szerint a közvetett és közvetlen árhatásokat figyelembe véve Magyarországon az olajár minden 10 százaléknyi emelkedése akár 80 bázisponttal is emelheti az éves inflációs ütemet.

A ház szerint ez az átszűrődési ráta Romániában elérheti a 92 bázispontot éves szintű inflációra számolva. 

Lengyelországban ugyanakkor csak 57, Csehországban 34 bázispontnyi inflációs gyorsulást okoz a nyersolaj 10 százaléknyi drágulása a Morgan Stanley számítási módszertana alapján.

Mindezt egybevetve a cég londoni elemzői azt jósolják, hogy a tizenkét havi magyarországi infláció 2019 első negyedének végén kevéssel 4 százalék fölé gyorsul. Hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy várakozásuk szerint ez csak átmeneti kiugrás lesz, és az infláció a jövő év későbbi szakaszában ismét a 3 százalékos ütem felé veszi az irányt.

A Morgan Stanley szakértői szerint a magas magyarországi átszűrődési ráta azt is jelenti, hogy ha a nyersolaj a jelenlegi, 80 dollár körüli szintekről még 10-15 százalékkal tovább drágul, akkor a teljes kosárra számolt tizenkét havi magyarországi infláció 2019 legnagyobb részében jóval a 3 százalékos szint felett marad.

A ház szerint e forgatókönyv esetén a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szinte bizonyosan a monetáris kondíciók feszesebbre vonása mellett döntene, elsősorban likviditáskezelési módszerekkel.

Más nagy londoni házak friss előrejelzései szerint ugyanakkor az olajárak jelenlegi emelkedése nem lesz tartós.

Az egyik legnagyobb londoni központú globális pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics olajpiaci szakértőinek új tanulmánya szerint a globális alaptípusnak tekintett Brent olajféleség árát elsősorban az Irán elleni amerikai szankciók szigorításának kilátása hajtotta fel, valamint az, hogy az elmúlt hetekben kissé enyhültek a kínai gazdaság várható teljesítményével kapcsolatos befektetői aggályok.

A ház szerint azonban az olajpiaci ellátási aggályok eltúlzottak, mivel még abban az esetben is lehetne pótolni a kiesést más termelők kínálatának növelésével, ha az iráni kitermelés ugyanannyival visszaesne, mint a jelenleginél sokkal átfogóbb, 2011-2014 között érvényesített amerikai szankciók idején, és ha a venezuelai termelés is még tovább csökken.

A Capital Economics londoni elemzőinek várakozása szerint emellett a kínai gazdaság növekedési lendülete már az idén alábbhagy, az amerikai gazdaság növekedése pedig 2019-ben jelentősen lassulni fog, és mindez együtt valószínűleg lassítja a globális olajkereslet növekedését is.

A cég elemzői ennek alapján az idén és jövőre meglehetősen meredek ívű árcsökkenést várnak. Új előrejelzésük szerint a Brent hordója 2018 végén 70 dollárba, 2019 végén 60 dollárba kerül majd.

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő, amely a minap megerősítette Kazahsztán "BBB" szintű, stabil kilátású államadós-besorolását, ehhez fűzött elemzésében közölte: várakozása szerint a Brent hordójának éves átlagára az idén 70 dollár, jövőre 65 dollár, 2020-ban 57,50 dollár lesz.

(MTI)

Megjegyzés küldése

0 Megjegyzések