A mediterrán országokra jellemző étrend azért is terjedt el a világ többi részén, mert egészséges, és hosszabb, jobb minőségű életre ad reményt. Egy új kutatásból viszont kiderült, hogy ez csak a nőkre igaz, a férfiakra már nem…
A halakban, olívaolajban, zöldségekben és gyümölcsökben gazdag étrend csökkenti a stroke kockázatát, segít elérni és megtartani az egészséges testsúlyt. Már ha csak annyiban térünk át rá, hogy a napraforgóolajat lecseréljük olívaolajra, a húst halra, a tejtermékeket pedig hüvelyes zöldségekre, már tettünk valami fontosat az egészségünkért. Ám amilyen jó hatással ránk, nőkre van a mediterrán étrend, a férfiaknak rosszabb a helyzetük, ugyanis esetükben nem csökkenti a stroke kockázatát. 23 000 férfi és nő egészségügyi adatait vizsgálták meg, akik 40 és 77 év közöttiek voltak, s 17 éven át követték nyomon étrendjüket, betegségeiket. Azoknak, akik mediterrán diéta szerint étkeztek, 17 százalékkal kevesebb esélyük volt a stroke-ra, de amikor megvizsgálták, hogy a nemek szempontjából milyenek az eredmények, kiderült, hogy a nőknél 22 százalékos kockázatcsökkenés mutatható ki, míg a férfiaknál csak 6 százalékos.
A kutatók is csak találgatnak, mi lehet ennek az oka: genetika, a nemenként eltérő étkezési szokások, vagy a hormonális rendszerünk eltérése? Annyi biztos, hogy a nők esetében a stroke kockázatát a fogamzásgátló tabletták vagy a hormonpótlásnál használt gyógyszerek, a terhességi preeclampsia vagy cukorbetegség növelik. Mindkét nemnél rosszat tesz a dohányzás, az elhízás, a magas vérnyomás, a magas vércukorszint, és a rendszeres testmozgás hiánya.
Milyen a mediterrán étrend közelebbről?
Az étrend azért olyan sikeres a cukorbetegség, szívroham, stroke, néhány rákfajta és az elhízás kockázatának csökkentésében, mert tele van gyulladásgátló hatású tápanyagokkal, gazdag rostokban, vitaminokban, ásványi anyagokban és egészséges növényekben. Nagyon sok olívaolajat használnak, rengeteg cukkinit, padlizsánt, citromot, humuszt, zöldfűszert, paradicsomot, articsókát, durumtésztát és lencsét esznek. Ehhez képest az átlagos nyugati étrend tele van gyorséttermi ételekkel, utcán kapható, kalóriadús fogásokkal, sok-sok vajjal, cukorral, sóval, fagyasztott, félkész ételekkel, amik mind növelik a krónikus betegségek kockázatát.
Így ehetjük egészségesebbé magunkat
A szokásos fehér kenyeres, felvágottas vagy sajtos szendvics helyett próbáljuk ki a humuszt teljes kiőrlésű liszttel készült pitában, friss paradicsommal és uborkával. Vacsorára ne együnk húst, inkább próbáljuk ki a pirított zöldségeket egy kis durumtésztával vagy a görög salátát, a quinoát vagy a lencsével töltött salátaleveleket. Próbáljunk minél több halat enni, lehetőleg minél kevésbé szennyezett régióban halászott példányokból, és a csokit vagy a nápolyit cseréjük le olajos magvakra. A vörös hús mennyiségét csökkentsük minimálisra, ne vegyünk több feldolgozott, félkész ételt, szokjunk le a finomított szénhidrátokról, a gyorséttermekről is – nekünk, magyaroknak ez sokkal könnyebb, mint mondjuk az amerikai embereknek. Persze eleinte azt látjuk majd, hogy az olívaolaj, a friss zöldségek, az olajos magvak vagy a halak vásárlása megemeli a heti bevásárlások összegét, de ha vadászunk az akciókra, akkor sokat megtakaríthatunk.
A mediterrán diéta azért csodálatos, mert tényleg nem bonyolult, nem jár éhezéssel, s ha átállunk az alapvető hozzávalókra, nagyon változatos, sokféleképpen variálható, a család minden tagja megtalálja benne a kedvenceit. Mindenki, még a családfő szíve és egészsége is hálás lesz érte, még ha csak kevesebb százalékban is.
0 Megjegyzések